Számtalan értelmiségi álma ez: veszik a könyvét, mint a cukrot, vidéki fellépése előtt a világszerte egyik legismertebb rajzfilmfigurával mossák egybe, szót képeznek a vezetéknevéből, és az egyik vezető párt vezére fakad ki, hogy ne már ő uralja a közbeszédet.

November 5-én tartja rendkívüli közgyűlését a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH). A testület elnöke, Tordai Péter által kezdeményezett tanácskozás hivatott eldönteni, maradhat-e posztján a még júliusban megválasztott Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató.

Pénz és hatalom – ahogyan más szervezeteknél megszokhattuk, a hitközségben is ennek megszerzéséért folyik a harc. Az apropót ezúttal a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adja, amelyet a tervek szerint milliárdos nagyságrendű költségvetési … Tovább »

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.

Szeretne hazatérni Ausztriába az a két bécsi tinilány, akik még húsvét körül hagyták el az országot és utaztak Szíriába, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzanak.

Kamenyec-Podolszkijtól Auschwitzig címmel október 12–14-én nemzetközi emlékkonferenciát tart a Wesley János Lelkészképző Főiskola és az amerikai Nazareth College. Iványi Gábort, a WJLF rektorát kérdeztük.

A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról”, mint ominózus kijelentései idején.

Hogyan viszonyult  Tormay Cécile a homoszexualitáshoz magánéletében, írói munkásságában? A nemi identitásra való rákérdezés nem csupán járulékos jellege lehet a tudományos megismerésnek, hanem olyan szempont, amely alapvetően befolyásolhatja a képek, irodalmi szövegek megítélését, de tanulságos lehet a későbbi értékelés szempontjából is. 

Az Iszlám Állam (IS) számbeli és technikai fölényben lévő erői már a kurd Kobani város körülzárásánál tartanak.

Hajlandó vagyok valamiért bocsánatot kérni Öntől, ha megküldi nekem ezt a bizonyító erejű levelezést. Látni szeretném, mi történt pontosan.

Törökország felszólította az Egyesült Államokat, hogy további légitámadásokkal akadályozzák meg a szíriai Kobane elestét. Eközben a határhoz felvonult török hadsereg egy lépést sem tesz, ami a kurd védőket segítené. Erdogan inkább az Aszad-kormányt buktatná meg.

Virtuális kiállítás és konferencia a Holokauszt Emlékközpontban

A friss Heti Válasz hasábjain a lassan állandó külső munkatárssá váló Schmidt Mária újabb óriásesszével gazdagítja az egyetemes kultúrtörténetet. A látszólag a Sorsok Házát és a magyar holokausztemlékezetet tárgyaló nekifutás egyfelől szívet tépő tónusban és kíméletlen részletességgel számol be ismét, menetrendszerűen, az üldöztetésről, amelyet a Főigazgatónak a honi és nemzetközi balliberálisok gyűlöletorgiái miatt bő másfél évtizede el kell szenvednie, amiért merő hazafiságból eligazgat például egy tekintélyes méretű állami intézményhálózatot.

A Népszabadság szeptember 26-i számában Köves Slomóval készített interjút Czene Gábor. Az újságírói kérdésekre adott válaszok több helyen is pontosítást igényelnek. Dicséretes, hogy Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija felismerte: „nem jó, ha a zsidó szervezetek kizárólag … Tovább »

Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

A főigazgató asszony a közélet ritkán látható mélységeibe süllyedt – reagált Schmidt Mária új cikkére Heisler András, a Mazsihisz elnöke, aki „színvonaltalan csapkodásnak” minősítette az írást. Heisler szerint mintha Schmidt Mária számára elkezdődött volna valamiféle … Tovább »

Richard Spencer, a nemzetközi fajvédő szervezet vezetője közölte, hogy a kormányzati tiltás ellenére is megtartja a hét végén a budapesti konferenciájukat. Spencer A Népszabadságnak nézeteiről azt mondta, a bevándorlókkal a legjobb lenne kiegyezni, hogy visszamenjenek oda, ahonnan jöttek. Remélhetőleg békésen, teszi hozzá.

Már a rendszerváltáskor feltették e kérdést azok, akiknek elegük volt a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) kollaborációjából a diktatúrával. Az antiszemitizmus azonban az 1990-es években egy táborba lökte a zsidó szerveződéseket, a MIOK-ból lett Mazsihisz (Magyarországi … Tovább »