A Lágymányosi zsinagóga eladásával kapcsolatos dokumentumok*

 
1.

– Belügyminisztérium                                                                                                                                              … Tovább »

Viharos zsinagóga-eladás Lágymányoson (1959-1966)

Van a magyarországi zsidóság 1949 utáni történelmével és társadalmával foglalkozó kutatók körében egy széles körben elterjedt nézet, mely szerint a kommunista hatalomnak hálás zsidóság vezetői felmondták a társadalmi … Tovább »

Válasz Bodnár Dánielnek

A Népszava honlapján 2019. július 18-án megjelent cikk szerint Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke „mind tudományos, mind közéleti szempontból elkeserítőnek és abszurdnak” tartja, hogy az Egyetem keretén belül működő Magyar Zsidó … Tovább »

A Magyar emlékek Izraelben című kötet azokat az izraeli történelmi eseményeket, társadalmi csoportokat, településeket, keresztény emlékhelyeket, kulturális nyomokat mutatja be, amelyek Magyarországról, sőt a történelmi ország területéről eredtek, és a Közel-Keleten, Izraelben … Tovább »

Amikor az ember az izraeli választásokról szóló kommentárokat és tudósításokat olvassa, élesen elválik egymástól az izraeli és a nem izraeli (benne zsidó és más) média és közvélemény perspektívája.

Az európai és amerikai zsidó orgánumok egy részét … Tovább »

Ma a környezetünkben talán a leghasználtabb és ennél fogva leginkább elkoptatott kifejezés a „migráció”. Elkoptatásához sokban hozzájárult (legalább is Magyarországon) az állami propaganda, mely a „migráns” kifejezést célzottan arra használja, hogy a lakosság erre érzékeny … Tovább »

A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »

1918. november 6-án zajlott a – megosztottságot mutató – országos zsidó nagygyűlés, melyen először ismerték el legitimnek a cionista célokat magyar kormányzati tényezők. A gyűlés nagy sikert jelentette a magyarországi cionista mozgalomnak, noha ez átmenetinek bizonyult.

Az itt … Tovább »

Tel-Avivban ismét divatbajött Theodor Herzl. Nem arról van szó, hogy a reprezentatív és rituális izraeli Herzl-emlékezéskultúra fedezte fel volna ismét, vagy olvasnák őt újra (Shlomo Avinerin kívül), hanem Tel Aviv hipszterei kezdték el hordani formabontó szakállát, utánozzák európaias, … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Izrael és a diaszpóra – modern helyzetben

Izrael ma egészen különleges szerepet tölt be a közép-európai zsidó diaszpóra identitásában. Ez az identitás az elmúlt évtizedekben nagy változásokon ment keresztül. Jelentősen lecsökkent a vallásosok elemek aránya. Ugyanakkor … Tovább »

Ahmed Abdelrazek budapesti palesztin nagykövettel arról beszélgettünk, hogyan képzeli el a palesztin államot a megalakulása után. 

– Nagykövet úr, miért éppen most állt elő a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmud Abbasz az állam ENSZ-beli elismertetésével? Ezt a kérdést … Tovább »

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

Hegedűs Zsuzsa szociológus, a Tégy a Gyűlölet Ellen mozgalom alapítója, a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítvány elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója.

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

A Szombat olvasói tematikus különszámot vehetnek a kezükbe abból az alkalomból, hogy Herzl Tivadar 150 éve született Pesten. A visszaemlékezés messze nem formális, nem pusztán arra vállalkozott a lap, hogy felidézze a Herzl korabeli Pest-Budát, (bár Andrew Handler életrajzi elemeket … Tovább »

Nemrégiben jelent meg a németnyelvű Spiegelben egy sajátos riport Budapestről (később még brutálisabb címmel a lap angol nyelvű onlájn kiadásában), amelyben Eric Follath tollából meglehetősen sommás kép alakul ki a magyar fővárosról. A nem tudni mikor, de több évvel ezelőtti, egyik Hősök terén zajlott Gárda-avatással dekorált címlap kimondja: az antiszemitizmus európai központja Budapesten van.

Nagykövet-interjúk: “A béke legnagyobb akadálya az egymásról alkotott
sztereotípiák léte.” – Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Állam rendkívüli és
meghatalmazott budapesti nagykövete. “Az izraeli közvéleményben nagyon
erős a békevágy.” – Aliza Bin-Noun asszony, Izrael Állam nagykövete.

Nagykövet-interjúk: “A béke legnagyobb akadálya az egymásról alkotott sztereotípiák léte.” – Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Állam rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. “Az izraeli közvéleményben nagyon erős a békevágy.” – Aliza Bin-Noun asszony, Izrael Állam nagykövete.