A szekuláris zsidó nevelés
A kérdés kínzó, a vita folyamatosan izzik. Létezik-e pozitív értelemben vett világi zsidó kultúra, lehetünk-e zsidók, tovább megyek, „jó zsidók” úgy, hogy közben identitásunk szekuláris? És vajon, hogyan neveljük gyerekeinket ebben az igencsak … Tovább »

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

Fazekas Géza szóvivő közölte: közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott, Tiszaeszlár 130 éve című felszólalás ügyében.

Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
 Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között.  A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílik csütörtökön délelőtt az Örkény István emlékév: az író-drámaíró századik születésnapjáról az ország több kulturális intézményében megemlékeznek. Örkény István születésének 100. évfordulóján, ma este fél hatkor Esterházy Péter író és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitja meg a Mi mennyi? – Örkény István százéves című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szőnyei Tamás új könyvéről
A szocialista pártállam nemcsak a gyárakat vagy a sajtót, hanem az irodalmi életet is irányítani akarta, és ez nem csekély mértékben sikerült is – derül ki Szőnyei Tamás Titkos írás című, a rendszerváltás előtti magyar irodalom és az állambiztonsági szolgálatok viszonyát feltáró kétkötetes könyvében.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

Örkény István 100. születésnapja alkalmából rendezett tárlaton ritkán látott és néhány most bemutatásra kerülő fotó és dokumentum idézi fel a Kossuth-díjas író életét. A kiállítást az érdeklődők március 29-től május 31-ig tekinthetik meg a Cultiris Galériában.

Filmvetítés / 2012. április 26. csütörtök, 17:30 óra
 Fliegauf Bence „Csak a szél” című filmjének vetítése a Vörösmarty moziban, 2012. április 26. csütörtök, 17:30 órától. Jegyár 900 forint.
A film után, a rendezővel Fliegauf Bencével, Ferge Zsuzsával és Donáth … Tovább »

„Pedig a kereszténység a zsidók innovációja. Egyes tevékenységeket azonban kénytelenek voltunk kihelyezni, szűkre szabott létszámunkra való tekintettel. Bár alaptevékenységünk, a törvények betartatását outsourcingolni kellett, mivel humán erőforrás oldalon kihívásokkal küzdünk. Ezért tűztünk dávidcsillagot minden seriff mellére. Emlékeztetőül.”

A hetvenes évek derekán magyar értelmiségiek kis csoportja körül elfogyott a levegő. Szellemi tevékenységükre a hatalom nem tartott igényt, a mindenre kiterjedően – titkosszolgálati eszközökkel is – ellenőrzött magán- és közéletük ellehetetlenült, választhattak a peremre szorulás … Tovább »

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Ma este tartja legújabb bemutatóját az Orlai Produkció, a Belvárosi Színházban. John Murrel Az isteni Sarah című műve a híres-hírhedt különc francia színésznő, Sarah Bernhardt életét mutatja be.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

Te vagy „a séf, aki Izraelben dolgozott”. Hol kezdődik a sztori? ’89-ben egy kofferrel indultam útnak, nem volt mögöttem háttértámogatás, előttem biztos jövő, kicsit a sorsra bíztam magam, mikor elindultam Izraelbe. Ugyanakkor a dolog nem volt előzmény nélküli, és különösen nem volt véletlen. Módom volt 1987-ben és ’88-ban is Izraelbe látogatni.

Emlékezet / Bohém volt, nagyvonalú és szerette az életet. Nem mellesleg pedig rengeteget dolgozott: felépítette Sarud teljes intézményrendszerét.

Nézzük a táncoló gólembohócokat, esetleg a muzsikáló, mulató, raftingoló, trambulinról kedélyesen felreppenő rabbikat.