Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.

85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.

Az olasz hatóságok szerint kereskedelmi központokban és repülőtereken készült merényletek elkövetésére az az afgánokból álló csoport, amelynek két tagját kedden a dél-olaszországi Puglia tartományban őrizetbe vették.

Az egyik férfit Bari menekülttáborában vették őrizetbe, … Tovább »

A „Tudjukkik” ügynökeként Gulliver olyan fénytörésből tekint Magyarországra, ahogyan a mai magyarok nem képesek – állítja Rubin Eszter, akinek a 2012-es Barhesz után idén jelenik meg a második regénye.

Tudom, nem illik mások nevével játszani, de Rubin Eszter kapcsán nem tudom … Tovább »

Régi barátunk és munkatársunk, Uri Asaf, akinek Misna-fordítását hétről hétre közöljük, hirtelen felindulásában (és nagy tudatossággal) lefordította a bibliai Jónás könyvét. Fordítását ezúton nyújtjuk át internetes olvasóinknak. 

A német lakosság többsége nem ért egyet azzal az állítással, hogy az iszlám Németországhoz tartozik – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

A Bild című lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a lakosság 60 százaléka elutasítja ezt az állítást, … Tovább »

Mogyorós Judittal beszélget Várnai Pál

“Vad bivaly, háziállatnak számít, a kutya vadállatnak. Rabbi Meir azt mondja: háziállatnak. A sertés háziállatnak. Az elefánt és a majom vadállatnak. Az ember mindegyiket használhatja teherhúzásra, szántásra vagy szállításra. “

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) … Tovább »

avagy: Jó nekünk ez az ember?

Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

Rozsban a fogó címmel adta ki ismét az Európa Könyvkiadó J. D. Salinger Zabhegyezőjét. Barna Imre mai hangzatot kívánt adni a Catcher in the Rye 1951-ben napvilágot látott szövegének.

A budapesti Cirko-Gejzír mozi mutatta be A lakás című izraeli dokumentumfilmet. Arnon Goldfinger saját családjáról forgatott, a filmben mindenki saját magát alakítja.

A világ zsidóságát képviselő ernyőszervezet, a World Jewish Congress (WJC) levélben kérte a Michelin útikalauzt kiadó szervezettől egy Izraelről szóló éttermi útmutató kiadását.

Ronald Lauder, a WJC elnöke levelében “aggodalomra okot adó mulasztásnak” nevezte az izraeli … Tovább »

A Talmud nem csak nőknek című, havonta jelentkező előadássorozat ezúttal a zsidó démonológia világába ígért betekintést.

Noha a Tóra, és általában a zsidóság kapcsán ritkán gondolunk démonokra, a téma ennek ellenére – vagy éppen ezért – rendkívül népszerűnek bizonyult, … Tovább »

“Egyszer valaki magot vetett a szombatévben a szőlőjében. A dolog Rabbi Ákivá fülébe jutott, aki azt mondta: Az ember nem tehet tilossá olyasmit, ami nem az övé.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

Interjú Gideon Greif izraeli történésszel, a Könnyek nélkül sírtunk című, a Sonderkommandókról írt könyv szerzőjével.

Ön 1986-ban kezdete kutatni a Sonderkommandók történetét. Mikor fejezte be a kutatást?

Nem fejeztem be: a mai napig kutatok és publikálok a témában. … Tovább »

Egy nappal azután, hogy Marilyn Wenniget meginterjúvolták a kettes csatorna éjszakai show-jában, megkérdezte szüleit, hogy tetszett nekik a műsor. „Jól meghíztál,” mondták. 

Ez a komoly úr, aki oly igen elgondolkodva áll a Jad Vasémben, az elpusztított zsidó közösségek emlékműve előtt, nem más, mint Heinz-Christian Strache, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke.

A kép aktualitását az adja, hogy vasárnap az FPÖ nagyarányú … Tovább »

Biztató jel a Veszettek külföldi pályafutásának elindulására, hogy Párizsban, a 33. alkalommal megrendezett FIFE nemzetközi filmfesztiválon 90 versenyfilm közül a legjobb játékfilm díját nyerte. A fiktív paramilitáris szervezethez csatlakozó, kallódó fiatalokról szóló alkotás … Tovább »

A három lánytestvér egy dél-izraeli sivatagi kisvárosban nőtt fel, ahol első klipjüket, a Habib Galbit is forgatták. Zenéjükben a tradicionális jemeni népi elemeket színesítik modern zenei hatásokkal.
2015-ben adták ki első kislemezüket, ami óriási sikert aratott. Azóta folyamatosan … Tovább »

“Az íróasztalom fiókjában hever egy kopott mappa, benne mára megbarnult, egykor sárga lapok, rajta a felirat: A Törvényalkotó. Még amikor a Zendülés a Caine hadihajón című regényemet írtam, akkor vetődött föl bennem a gondolat, hogy nincs nagyszerűbb regénytéma – már ha fel tudnék nőni a feladathoz –, mint Mózes élete. Ekkoriban kerültek azok a lapok abba a mappába. Aztán múltak fölöttem az évek. És én nem rettentem meg a nagy feladatoktól. A második világháború, az izraeli háborúk mind súlyos kihívás elé állítottak, és én elfogadtam ezeket a kihívásokat. A Törvényalkotó azonban máig nem született meg. Nem találtam meg a módját. Más könyvötleteket félresöpörtem (nincs időm, nincs időm!), de abban mindenek dacára még ma is reménykedem, hogy egyszer csak kipattan az isteni szikra, amely ihletet ad, és megírom a saját portrémat Mojse Rabbénuról, az emberiség rabbijáról.”