Trieszt irodalma

Izrael nélkül rendezték meg a gázai újjáépítésről szóló konferenciát

Avagy: higiénia és tisztálkodás, mint  a polgári világ vívmányai 

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Túl vagyunk egy újabb Izrael – Gáza háborún, többszörös tűzszüneten, amit hol az egyik fél, hol a másik sértett meg. Több ezer halott, több szétlőtt ENSZ iskola, felrobbantott alagút és otthon Gázában, számos halott Izraelben is. Hogy látják a helyzetet az ott élők? Egy magyar lánnyal, Kisvári Kingával készítettünk interjút.

Adorno híres előadásának befejező része. Minden erejét erre a részre tartogatta, nagyon ütős tételekkel!

akik azt kérdezik, hogyan éltek a helyi zsidók…

Fedezzük fel közösen kultúránkat, történelmünket és zenei örökségünket, 2014. szeptember 14. vasárnap, 17:00 órától, az Európai Zsidó Kultúra Napján, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az Erzsébetváros Önkormányzata szervezésében, a megújult Madách téren (Budapest, … Tovább »

Dunaszerdahely és Komárom zsidó közösségéről jelent meg kiadvány.

Fedezzük fel közösen kultúránkat, történelmünket és zenei örökségünket, 2014. szeptember 14. vasárnap, 17:00 órától, az Európai Zsidó Kultúra Napján, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az Erzsébetváros Önkormányzata szervezésében, a megújult Madách téren. A programon a részvétel ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

Az érdekeltek és a kutatók egyöntetűen az antiszemitizmus erőteljes térhódításáról számolnak be Nyugat-Európában. Sőt, bizonyos antiszemita tartalmú kifejezések már-már mindennapivá válnak.

Az izraeliek az élő, a hamaszosok a halott gyerekeket szeretik

Zsidó nők és alkalmazottaik a századelőn Budapesten

 A zsidó állam nemcsak önmagát, de a nyugati civilizációt is védelmezi.

Vitaindító

Polgár Lea második regénye, A damaszkuszi mester a Noran Libro kiadó gondozásában jelent meg. A szerzővel legújabb könyvéről, írásról, haszid legendákról beszélgettünk.

Könyveit sokan olvassák. Felnőttek, gyerekek egyaránt. Az író anyai és apai ágon is rendelkezik zsidó gyökerekkel, de erdélyi, sváb, sőt svéd felmenői is akadnak.

Beszélgetés Roskó Gáborral 

 A ’90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje”címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek és roppant talányosak. … Tovább »