A magyarországi holokauszt legnagyobb kutatójáról kapta nevét a
budapesti Emlékközpont most átadott Tékája és Információs központja.
Randolph L. Braham a soá világszinten elismert szaktekintélye, a magyar
intézmény kutatásainak külföldi támogatója, a Washingtoni Holocaust
Múzeum és a New York City University professzora. A Magyar holokauszt és
számos más alapmunka szerzője személyesen jött el az avatásra, és
megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. 

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

 
Megjelent a Szombat októberi száma
 
New York, New York…

Szántó T. Gábor: Mindannyian New York-iak vagyunk
Sokkal több köti össze az emberi élet, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok híveit, mint ami kulturálisan, … Tovább »

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

Az innovativitásáról és hiánypótló kiállításairól ismert múzeum (JHM)
ismét egy kiváló tárlattal várja a látogatókat. Az igazgató és Radu
Stern, a szinte alig ismert romániai avantgárd szakértője közötti
véletlen találkozásnak köszönhetően született meg a Romániai zsidó
avantgárd művészek, 1910-1938 című kiállítás.

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

Kisebb vihart kavaró könyv jelent meg Izraelben 2008-ban. A zsidó nép és
Izrael legitimitását kétségbevonó mű nálunk a Kairosz kiadó
gondozásában jelent meg. Jó tudni előre, mire fognak hivatkozni a
szélsőjobboldalon, amikor Izrael történelmi létjogosultságát kívánják
majd kétségbe vonni.

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

A nemzetközi világmegváltás, az emberi jogi és szociális mozgalmak után lefutott a kabbala őrület is: jelenleg a test és élettér optimalizálása tartja lázban a New York-i zsidó közösséget. A fenntartható fejlődés olyan központi kérdéssé vált, hogy a különböző irányzatok … Tovább »

A népszámlálás [1] lényegében elindult – bár az adatgyűjtés csak október
1-jén, szombaton fog –, az A/4-es, zöld színnel nyomott boríték
mostantól kezdve bármikor felbukkanhat a postaládánkban. Vagy
belenyomhatják a kezünkbe, mint korábban írtam [2], előbbi a szabvány,
utóbbi a praktikusabb, mármint a számlálóbiztosnak. Köztük nekem is, aki
a családokat felkereső negyvenezrek egyikeként fog adatokat gyűjteni a
következő hetekben.

Mert Ön elfogadó, kíváncsi, kritikus és építő ember.
Mert Ön akkor is megtartja értékeit, ha az Önt körülvevő gazdaság és a társadalom éppen nem kedvez az értékeknek.
Mert Ön szereti az igényes folyóiratot.
Mert Ön tudja, a Szombat folyóirat jó ügy.

Az izraeliek és a palesztinok is több hónapig lobbiztak saját
álláspontjuk mellett, pénteken pedig hivatalosan is az ENSZ elé kerülhet
a palesztin államiság kérdése, ha Mahmúd Abbász elnök levélben
kérvényezi Palesztina tagságát a világszervezetben. A Biztonsági
Tanácsban az Egyesült Államok előre bejelentett vétója miatt biztos a
pofon, ugyanakkor a közgyűlés megfigyelő állam státust adhat.
Zavargásoktól tartva riadókészültségbe helyezik az izraeli rendőrséget.
 

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

A Bálint ház Nyitott Ajtók utcabálján tűzzsonglőrökkel leptük meg a nagyérdeműt.
Nem mellesleg előfizetési akciónk is elkezdődött. Ne maradjon le!
 

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

Német Kalózpárt a vasárnapi berlini szavazás után egy csapásra a német politika sztárja lett.

Az indítás napján a Jewish News One brüsszeli stúdiójában nyitott napot tartanak, ahol minden érdeklődőt szívesen látnak.

Egy Kohn–Grün-viccel érzékeltette a hétvégi kötcsei találkozón Orbán
Viktor a devizahiteleseket érintő, fix árfolyamú végtörlesztésre
vonatkozó döntés lényegét – írja szerdai cikkében az Origo.
 

Az éjszakába nyúló estén az is kiderül majd, hogy mi van a Dohány utcai zsinagóga mögött! Izgalmas és érdekes programok várják az érdeklődőket, szeptember 17-én
szombat este 19:45-től a Zsidónegyed éjszakáján, amit a Kulturális
Örökség Napjai keretében, annak előestéjén tartanak.