Összesen 7,033 találat (6381 - 6400) : ggy.
Dialógus két – összesen két – módon jöhet létre. Vagy hozzám szól valaki, vagy én szólok valakihez. A monológ azonban monológ marad, akkor is, ha a jelenlétemben folytatják, és akkor is, ha száz évvel ezelőtt írták le. Szalai Miklós – sok tekintetben jogos indulatú – írásához … Tovább »
Tatár Györgynek a „Szombat” legutóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség attitűdjét a fundamentalista vallásossággal szemben.
Tatár … Tovább »
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Olvasni jól tudok, megpróbálom magyarul az írást is. Minden Németországban, Ausztriában és a Schweizerische Eidgenossenschaftban megjelenő zsidó lapot elolvasok, más országokból pedig a magyar nyelvűeket, és hízelgés nélkül mondom, hogy a Szombat … Tovább »
Seres László és Gellért Kis Gábor egyaránt jó ismerőseim. Véleményem szerint túlzó és igazságtalan az a hangnem, amellyel Seres László Gellért Kis Gábort az áprilisi számban megtámadja. Személy szerint engem kedvezőtlenül érint az a – tudtommal még nem végleges – döntés, … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A rémület bénító pillanatát ritkán idézték fel olyan erővel, mint Kertész Imre a Jegyzőkönyv című elbeszélésében.
Az elbeszélő fönnakad a vámon, polgárjogait tiporják meg a törvényesség látszatával. Pénzt koboznak el tőle, a sajátját, amit azonban valaminő rendelet … Tovább »
Egyenlőség, 1896. április 10.
Védekezzünk!
Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben látunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk épségét, … Tovább »
Zsidó diákszerveződés az amerikai egyetemeken
Hillel, az i. sz. I. században élt tanító és bölcs nevét viseli az az intézmény, amely az angolszász világ egyetemi campusain próbálja tömöríteni a zsidó fiatalokat. A hetvenéves szervezetet annak idején azért alapította az akkori … Tovább »
Az első száz év: sorsközösség, együttműködés, eltávolodás
Már a XIX. század folyamán említhetünk néhány olyan lépést, amelyek a későbbiekben zsidók és feketék kölcsönös közeledéséhez – aztán eltávolodásához – vezettek. A rabszolga-felszabadítások idején a … Tovább »
Néhány hónapja nagy botrányt keltett Izraelben az a tény, miszerint az Etiópiából bevándorolt zsidók (a „falasák”) által adott vért kiöntik, mivel körükben ötvenszer nagyobb a HIV-fertőzöttek aránya, mint az izraeli lakosság más csoportjaiban. A falasák tüntetését a … Tovább »
Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, történeti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.
Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is … Tovább »
A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán maguk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Vezetője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »
A Don Juan-ból három részletet közlünk. Az elsőként idézett rész az előjátékban feltűnő rabbi monológja, amelyben Simon saját érzéseit fogalmazta meg a zsidóságról.
A második a szerepváltás kezdete, lázadás a rákényszerített, megalázónak érzett helyzet ellen.
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Nem egy, nem kettő, nem három…
Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt otthon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros … Tovább »
Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban
A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, melyben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve … Tovább »
Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról
Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »
Kedves János,
engedd meg, hadd könnyítsék személyes felelősséged terhén. Könyvemet egy megbecsülésnek örvendő kiadó jelentette meg, kiadását a Soros Alapítvány és a Mozgókép-alapítvány támogatta, sok könyvesboltban forgalmazták/forgalmazzák. H. M.-hez tehát személyes … Tovább »
A „német szellemiség” kihívása
Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton László között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lényeges … Tovább »