Hírvilág

GENF: A WOLF-HAGGADA IZRAELÉ Az egykori berlini zsidó múzeum egyik különlegessége volt a XIV. században írt úgynevezett Wolf-haggada. A múzeumot az 1930-as évek második felében fel­dúlták a nácik, a haggadát mégis megőrizték, mert propaganda­anyagként fel akarták használni. A háború után a kézirat az amerikai földrészre került, ott cserélt illegá­lisan gazdát, majd 1989-ben egy genfi aukción akarták elárverezni, de a könyv származását felismer­ték és a hatóságok lefoglalták. Hosszú pereskedés után a genfi felsőbíróságon végleges ítélet szüle­tett: a haggada a német zsidóságé. A Németországi Zsidók Központi Tanácsa azonban úgy döntött, hogy a kegytárgyat a Jeruzsálemi Egyetem könyvtárában helyezi el.

„ZSIDÓ” VÁROSOK A World Jewish Congress kiadványa össze­állítást közöl azokról az Izraelen kívüli városokról, ahol nagyszámú zsidó él. Íme a felsorolás: New York 1 450 000, Párizs 350 000, Chica­go 248 000, Boston 208 000, Bue­nos Aires és London 200-200 000, Miami 189 000, Toronto 175 000, Washington 165 000, San Francis­co 128 000, Kijev 110 000, Mont­real és Szentpétervár 100-100 000.

LONDON: TÖREDÉK A SZENTÉLYBŐL A város Szent Pál-katedrálisának kőtárában az iz­raeli Gabriel Barkas régész meg­találta a második Szentély egyik bejáratát övező árkádsor egy dí­szes maradványát. Gyanúja akkor vált bizonysággá, amikor a katedrális irattárában megállapították, hogy a töredéket más rommarad­ványokkal 1889-ben Jeruzsálemből hozta egy skót régész.

BÉCS: ELŰZÖTTEKBŐL DÍSZVENDÉGEK 1980 óta lát­ja vendégül az osztrák kormány évente az Anschluss után elmenekült-elűzött zsidók száz-száztagú csoportját. Legutóbb Izrael­ből, az USA-ból, Angliából, Brazí­liából és Dél-Afrikából érkeztek egykori osztrákok, akiket felkere­sett Bécs tartományi elnöknője, Ingrid Simejkal, és bocsánatot kért tőlük az akkori osztrák-né­met hatóságok hatvan évvel ez­előtti tetteiért.

KÖLN: RABIN TÉR A Rajna menti város központjában teret neveztek el a meggyilkolt izraeli miniszterelnökről.