Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Kovács Mónikával a Holokauszt oktatásáról beszélget Gadó János

A Népszabadság 1997. november 19-i számában megjelent egy 37 nevet tartalmazó lista, amelyben szerepelt egy bizonyos Fichmann Sigmund. Akkor vette kezdetét Endrődi László ma már mind kilátástalanabbnak tűnő küzdelme.

Nagy port kavart Benjamin Netanjahu törvénytervezete, amely Izraelt mint zsidó nemzetállamot határozná meg, és amelyet a kabinet már el is fogadott. A javaslatot a jövő héten tárgyalja a parlament, de addig is a kritikusok száma legalább eggyel nőtt: Simon Peresz volt izraeli elnök … Tovább »

Az 1200 oldalas, kétkötetes napló 1935-től 1946-ig követi végig Radnóti Miklós felesége és múzsája, Gyarmati Fanni életét, valamint a házasság mindennapjait.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni kétkötetes naplója hétfőn kerül a boltokba – erről tájékoztatott  … Tovább »

Mindig szerettem a matematikát. Valójában a fejszámolást szerettem. Meg az egyenleteket. Az algebra már…! Hagyjuk! Szerettem fejben gyorsan kiszámolni valamit, és ebben a leggyorsabb lenni az osztályban. Szerettem győzni. Olyan kevés győzelmi lehetősége volt a gyereknek az ötvenes … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb negatív alakjáról, Rákosi Mátyásról viszonylag sok információ áll a rendelkezésünkre, ám jóval kevesebbet tudunk Szabadkán maradt családtagjairól. A Szerbiához tartozó magyar város világháborús áldozatainak névjegyzékében talált információ szerint a néhai főtitkár apja, bátyja és húga egy auschwitzi gázkamrában hunyt el, tudható meg Molnár Tibornak az ArchívNet számában megjelent cikkéből.

Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus, a gyermeklélektan, a klinikai és a szociálpszichológia kiemelkedő kutatója 105 éve, 1909. november 24-én született Budapesten.

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

Anyám és a szülei egy kicsiny faluban éltek.

(Egyébként „fajmagyar” elmagyarosodott szlávként.)

Nagyon szegényen.

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Csütörtök reggel fél nyolckor egy félórás, rendhagyó reggeli ima keretén belül emlékeznek meg a meggyilkolt hittestvérekről a Frankel Leó utcai zsinagógában.

A Budapesti Zsidó Hitközség nyáron megválasztott, majd néhány hete újraválasztott vezetője, Schwezoff Dávid személye alaposan felborzolja a kedélyeket és feladja a leckét a zsidó hitközség belügyei iránt érdeklődőknek.

Mivel Schwezoff munkájának eredményei ilyen … Tovább »

A Vince Kiadó 2014. november 18-án 16 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében (1088 Budapest, Múzeum körút. 14-16.) mutatja be a Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna szerkesztette kötetet.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Leszúrtak egy 31 éves ortodox zsidó férfit a belgiumi Antwerpenben szombat reggel.

A férfi a zsinagógába igyekezett és a központi pályaudvar közelében egy vasúti híd alatt ment át, amikor hátulról egy éles tárggyal a nyakába szúrtak. Súlyosan, de nem életveszélyesen megsebesült. … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.