Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.

A berni parlament tegnap jóváhagyta, hogy Svájc fél tucatnyi felderítő drónt vásároljon Izraeltől.

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség: ökumenikus összefogás kell a polgárháború elől menekülők segítésére

Tisztelgés egy magyar zsidómentő előtt

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

Válasz a Magyar Nemzetnek

Kamenyec-Podolszkij közelében több mint húszezer, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidó embert gyilkoltak meg a német SS-csapatok. Az emlékmű avatásán Szakály Sándor is jelen volt, aki korábban a kamenyec-podolszkiji deportálásokat idegenrendészeti eljárásnak nevezte.

Fontos, … Tovább »

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

Részlet az író-filmrendező önéletrajzából

Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija

Szentesíti-e a cél az eszközt?

Több mint fél évszázaddal a második világháború vége és az európai integráció kezdete után a nemzeti határok továbbra is fontos szerepet játszanak a kontinensen. George Friedman a Stratfor honlapján megjelent írásában három válságot elemez napjaink Európájából. Igaz, … Tovább »

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Szaúd-Arábia egy olyan szövetségi rendszerben, melyben számíthat az izraeli hadsereg ütőképességére, illetve Egyiptom politikai támogatására, biztonságban érezheti magát.

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

Charles Schumer New York-i demokrata szenátor bejelentette, hogy ellenezni fogja az iráni nukleáris program kongresszusi jóváhagyását, ami megroppantotta a paktum körüli tűzfalat

Barack Obama amerikai elnök elismerte, hogy ha felfüggesztik az Iránnal szembeni szankciókat, akkor Teherán több pénzzel tudja támogatni a közel-keleti terrorszervezeteket. Szerinte azonban ez nem baj, mert Izrael és a szunnita arab országok meg tudják magukat védeni. Obama azt állítja, hogyha a Kongresszus nem fogadja el a Bécsben aláírt megállapodást, Amerika újabb közel-keleti háborúba sodródik.

Órákkal azelőtt, hogy washingtoni beszédében megvédte volna az Iránnal kötött nukleáris megállapodást, Obama elnök a mélyen megosztott zsidó szervezetek vezetőit próbálta meggyőzni arról: a paktumnak csak a háború lenne az alternatívája.

Obama szerint az Iránnal kötött megállapodás kongresszusi elutasítása a háborút hozná közelebb. 

“Ennek a megállapodásnak a kongresszusi elvetése egyetlen lehetőséget hagy nyitva minden olyan amerikai kormány előtt, amely abszolút elkötelezett aziránt, hogy megakadályozza … Tovább »

Macska hűsöl a meggyfa árnyékában a Fürdő utca megkopott kövein. Lustán tekintget jobbra-balra, lépteink hallatán pedig azonnal beiszkol egy barna kerítés résein, ami mögött a gödöllői zsidó ótemető húzódik. Rá néhány percre a kapu lassan kinyílik, a macska pedig riadtan ugrik elő az egyik sírkő mögül. Hosszan méreget minket, egyenesen a szemünkbe nézve.