Tiltakozás: zsidó kárpótlási iratok a Veritasnál

Írta: Sándor Zsuzsanna / 168 Óra - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

A magyarországi kárpótlásokkal kapcsolatos ügyiratok nemrég – egy kormányrendelettel – a Veritas Történetkutató Intézethez kerültek. A tizennégyezer folyóméternyi dokumentum egy megyei levéltárat is megtöltene. A levéltáros szakmai szervezetek tiltakoznak a szerintük pazarló és elhibázott döntés ellen. Az iratok között vannak a zsidó kárpótlások dokumentumai is. Sokan azt sem értik, a jobboldali kormány kedvenc kutatóintézete miért juthat hozzá szigorúan privát adatok listájához.

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára A III/III-as, és III/II-es ügyosztály iratai. 2004.11.29. Fotó:Nehéz-Posony Kata

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Fotó: Nehéz-Posony Kata

A kárpótlási iratok jelentős része a kommunista rendszerben államosított földekkel kapcsolatos. A rendszerváltást követően indultak a kártérítések az egykor elkobzott magánföldek és vagyontárgyak után. Az akkor létrehozott Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal bírálta el az igények jogosságát, és döntött a kártalanítások összegeiről is.

Jóvátételt kérhettek azok is, akiket 1939 után – a horthysta, nyilas vagy kommunista rezsimekben – bármilyen sérelem ért politikai okokból. Például megfosztották őket a szabadságuktól. Kárpótlás járt az ötvenhatos elítélteknek, a meggyilkolt mártírok családtagjainak. De az akták közt vannak a zsidó kárpótlások dokumentumai is. Név szerint: ki milyen üldöztetés miatt mennyi kárpótlás kapott, a deportálásokban elpusztultak hozzátartozói mekkora „elégtételben” részesültek.

– Körülbelül másfél millió ember személyes, szenzitív adatait tartalmazzák a kartonok – mondja Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa, aki többször tiltakozott az ellen, hogy az iratok a Veritashoz kerüljenek.

A levéltári törvény szigorúan szabályozza a személyes adatok védelmét. Ezek kutatási célból is csak anonim hozhatók nyilvánosságra. Csakhogy a törvény önmagában kevés. Az állampolgárok csakis akkor érezhetik biztonságban magukat, ha szenzitív adataik komoly levéltári tapasztalattal rendelkező intézménybe kerülnek, amelynek ideológiai függetlensége megkérdőjelezhetetlen. A levéltári törvény azt is előírja: a minisztériumoknál és az intézményeikben lévő köziratokat – keletkezésük után 15 évvel – a Magyar Nemzeti Levéltárnak kell átadni. (A kárpótlási iratok jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból kiváló Igazságügyi Hivatalnál vannak.)

A Fidesz-kormány azonban úgy határozott: a kárpótlási iratokat – a nemzeti levéltár helyett – a Veritasnak adja át. Az sem zavarta őket, hogy a Veritas nem levéltár: nincsenek ilyen szakemberei, sem szakmai tapasztalatai. Ezen a Fidesz–KDNP-koalíció könnyedén átlépett, és 2015. október 14-én kormányrendelettel módosította a levéltári törvényt. Ebben a Veritast átminősítették szaklevéltárrá, és felhatalmazták a kárpótlási iratok kezelésére.

A Veritas közvetlenül a Miniszterelnökség irányítása alatt áll. A szoros politikai kapcsolatnak számos előnyét is élvezhetik.

Zinner Tibor: Egyesek ma is úgy gondolkodnak, mintha 1944-ben lennénk

Az intézet főigazgató-helyettese, Marinovich Endre és az „1945 utáni kutatócsoport” vezetője, Zinner Tibor elmesélték a 168 Órának, miként kerültek hozzájuk a kárpótlási iratok.

Zinner Tibor kezdte:
– Üldözött szüleim történetét kutatva kerestem iratokat, és így jutottam el a kárpótlási ügyekkel is foglalkozó Igazságügyi Hivatalhoz. Akkor találtam rá a raktárukra az egykori Beloiannisz gyártelepen. Itt tárolják a kárpótlási ügyek 14 ezer folyóméternyi iratait. Mivel ezek felbecsülhetetlen történelmi értékű dokumentumok, kollégáimmal úgy gondoltuk, az iratokat egyben kellene megőrizni, közkinccsé, kutathatóvá tenni. Javaslatunkra a Miniszterelnökség pozitívan reagált. Így jutott el az ügy később a kormányrendeletig és a levéltári törvény módosításáig.

Marinovich Endre: Kezdeményezésünket honorálták azzal is, hogy szaklevéltár lettünk

Marinovich Endre úgy látja, az ötletgazda jutalma, hogy a kárpótlási iratokat megkapták: – Kezdeményezésünk nemcsak meghallgatásra talált, hanem honorálták is azzal, hogy szaklevéltár lettünk.

Mielőtt a kormányzati „honoráriumukat” elnyerték volna, a parlament kulturális bizottsága is tárgyalta a Veritas ügyét. Ezen ott volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, Závogyán Magdolna is, akit Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője arról kérdezett, mennyi plusz állami támogatást fog kapni a Veritas. Hiszen levéltári feladataihoz nyilván új épületre, technikai eszközökre és munkatársakra lesz szüksége.

Závogyán Magdolna szerint a Veritas csak tárolja az iratokat

– Závogyán Magdolna azt felelte: a Veritast csak az iratok tárolásával bízzák meg. Az Igazságügyi Hivataltól áthelyeznek hozzájuk néhány alkalmazottat, de a kárpótlási iratok a helyükön maradnak. Vagyis Závogyán Magdolna azt állította: a Veritas nem kap új ingatlant, sem plusz költségvetési forrást.
De nem így lett.

A kulturális bizottság szeptember végén ülésezett. Pár nappal később, október 14-én megszületett a kormányrendelet, amellyel a Veritast mégis szaklevéltárrá minősítették. Ehhez plusz ingatlant és költségvetési támogatást is garantáltak. A rendeletben olvasható: „A kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a Veritas Történetkutató Intézet és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján – gondoskodjanak a Veritas Történetkutató Intézet részére – irattára és levéltára elhelyezésére is alkalmas – székhelyingatlan kiválasztásáról. Határidő: december 31.”

Szabó Szabolcs szerint a kormány végig hazudott nekik: a kulturális bizottságban is megvezették az ellenzéket.

Kérdeztük e-mailben az Emmitől: mennyi többletfinanszírozáshoz jut a Veritas? Ám csak annyit írtak: „A 14 ezer iratfolyóméter terjedelmű iratanyag elhelyezéséhez szükséges megfelelő ingatlan biztosítása hosszabb távon képzelhető el.”

Pedig a kormányrendeletben az áll: december 31-ig kell ingatlant vásárolni a Veritasnak. Szó nincs hosszú távú haladékról.

A Veritas már korábban benyújtotta az ezzel kapcsolatos költségvetési tervezetét a Miniszterelnökségnek. Hogy mennyit kértek, nem mondják meg.

– Lehet, hogy decemberben már több lesz a júliusban számolt ár. Mivel nem tudjuk, milyen raktárhelyiséget és levéltári technikai felszerelést kapunk, a költségekről nem tudunk nyilatkozni – mondja a Veritas két vezető munkatársa, Marinovich Endre és Zinner Tibor.

Magyarán senki nem kívánja tájékoztatni a közt arról, mennyi közpénzhez jut még a Veritas.

Csóti Csaba: ez sok száz millió forintos, pazarló, szakmailag elfogadhatatlan beruházás

– A kormány a levéltáros szakmai szervezetekkel sem egyeztetett – erősíti meg Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) alelnöke, aki maga is levéltáros, és szintén ott volt a kulturális bizottság ülésén. Szakértőnek hívta oda az Együtt politikusa. Csóti szerette volna legalább ott elmondani, miért tartja a szakma elfogadhatatlannak, hogy a kárpótlási iratok a Veritashoz kerüljenek. Ám a fideszes többség nem szavazta meg, hogy szót kapjon.

A KKDSZ alelnöke a 168 Órának viszont elmondta: lehet, hogy ekkora mennyiségű iratanyag befogadására a Magyar Nemzeti Levéltárnak sincs kapacitása. De a bővítésük sokkal olcsóbb lenne, mint új levéltárat szerezni a Veritasnak. Ez egy sok száz millió forintos, pazarló, szakmailag elfogadhatatlan beruházás.

Csóti hozzáteszi:
– Ugyanakkor a közművelődési szférában tíz éve nem volt béremelés. Kollégáink kétharmadának a jövedelme a nettó százezer forintot sem éri el. Béremeléseket kértünk jövőre, de ezt elutasította a kormány.

Kenyeres István elnöke a Megyei és Városi Levéltárak Vezetői Tanácsának és főigazgatója a Budapest Főváros Levéltárának. Nekik húsz munkatársat kellett elbocsátaniuk 2010-ben, mert már a béreket sem tudták kifizetni.

– A levéltári szférában 2006 és 2012 között jelentős forráskivonások voltak. Körülbelül két megyei levéltár költségvetése esett ki a rendszerből. Újabb elvonás csak azért nem volt azóta, mert már nincs mit elvenni tőlünk.
A szakmai szervezetek levélben kérték Balog Zoltán „humánminisztert”: vonja vissza a Veritas szaklevéltári átminősítését. Balog nem válaszolt nekik. Viszont Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkártól kaptak egy levelet, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárral egyeztették a törvény módosítását, és annak visszavonását szakmailag nem látják indokoltnak.

Köves Slomó: Ezzel az anyaggal sokkal körültekintőbben kellene bánni

A kormányrendelet ellen a zsidó szervezetek is tiltakoznak. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azt mondja, ők lényegében az újságokból tudták meg, hogy a zsidó kárpótlási iratok a Veritashoz kerülnek:
– Ez az anyag annyi történelmi és személyes tragédiát tartalmaz, hogy sokkal körültekintőbben kellene bánni vele. Nagyobb lenne a bizalom, ha az iratokat olyan intézmény felügyelné, amelynek van egyfajta történelmi folytonossága és függetlensége. Kevésbé kötődne az aktuális hatalomhoz.

Köves Slomó megnyugtatónak tartaná, ha a zsidó szervezetek is ráláthatnának arra: megfelelően kezelik-e a kárpótlási adatokat. Ezért indítványozták, hogy a Zsidó Közösségi Kerekasztal következő, decemberi ülésén a kárpótlási iratok sorsa is téma legyen.

Heisler András: Mit keresnek a zsidó kárpótlási iratok a Veritasnál?

Heisler András, a Mazsihisz elnöke arról is beszél, tagjaik közül sokan hívják őket aggódva.

– Nem értik, a zsidó kárpótlási iratok mit keresnek a Veritasnál. Ezek az akták bizalmas adatokat tartalmaznak. Csakis olyan intézményhez kerülhetnek, amely közbizalomnak örvend. A Veritasról ez nem mondható el a mi köreinkben.
A Tett és Védelem Alapítványnak, az egyik legnagyobb hazai zsidó civilszervezetnek az elnöke, Bodnár Dániel megerősíti: a Zsidó Közösségi Kerekasztal következő ülésén mindenképpen a törvény visszavonására kérik majd a kormányt, hogy a kárpótlási iratok kezelését vegyék el a Veritastól.

A teljes cikk itt olvasható. 

támogatás