L. Simon csak közvetítő volt a Hóman-szobor ügyben
Mégsem L. Simon László találhatta ki a fehérvári Hóman- és vele együtt a Kornis Gyula és a Klebelsberg-szobrot, ő csak a közvetítő volt, aki megkereste először a Marosi Arnold Alapítványt a szobrok felállításával; valószínűleg magasabb szinten döntöttek róla.
L. Simon László
Ez az alapítvány elnökének, Fülöp Gyulának a szavaiból derült ki, aki azt mondta a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, hogy mire ő L. Simon Lászlóval beszélt, addigra a három alkotás felállításáról döntöttek, alapítványának csak felajánlották az együttműködést.
Ahhoz ugyanis, hogy közpénzt tudjanak költeni a szobrokra, kell egy alapítvány, melynek az alapító okiratában szerepel az, hogy ilyen alkotásokra pénzt fordíthat. Fülöp Gyula elmondta, mikor kiderült Hóman Bálint politikai szerepvállalása és az, hogy antiszemita nézeteket vallott, akkor az Igazságügyi minisztériumnál jelezte, lemond a Hóman-szobor felállításról. A régész azt tartja felháborítónak, hogy Lázár János kancelláriaminiszter úgy állítja be, hogy a szobor felállítást Székesfehérváron kezdeményezték és a kormánynak ehhez nincs köze.
Fülöp Gyula arról is beszámolt, hogy igazságügyi tárcával állt kapcsolatban a szobrok ügyében, kitöltendő papírokat is kapott. Az ügyet egyébként az igazságügyi tárca államtitkári vagy maximum főosztályvezetői szinten kezelte, de nem a miniszter és nem egy háttérintézmény foglalkozott az üggyel – tette hozzá.
Fülöp Gyula arról is beszámolt, hogy igazságügyi tárcával állt kapcsolatban a szobrok ügyében, kitöltendő papírokat is kapott. Az ügyet egyébként az igazságügyi tárca államtitkári vagy maximum főosztályvezetői szinten kezelte, de nem a miniszter és nem egy háttérintézmény foglalkozott az üggyel – tette hozzá.
Ezt követően idén tavasszal jelentkezett a múzeumban a Hóman Bálint Alapítvány elnöke, hogy ők kapták meg a pályázaton kívüli támogatást a szobor felállításához és segítséget kért a papírok kitöltéséhez.
A teljes cikk itt olvasható.
