Az ukrán rendőrség nyomozást indított egy kijevi rabbi elleni, feltételezések szerint antiszemita indíttatású támadás ügyében.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívta a Mazsihisz a német megszállás hetvenedik évfordulójára, március 19-ére meghirdetett megemlékezésre, amely a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren lesz – adta hírül a Népszabadság.

A bökkenő csak az, hogy a kormányfő – Havasi … Tovább »

„Mindenható Isten, elismerjük mindenkori függőségünket Tőled, és könyörgünk áldásodért miránk, szüleinkre, tanárainkra és hazánkra. Ámen”  1959-től ez az egy mondatos fohász kavarta fel az amerikai közvéleményt.

Olvasónktól kaptuk az alábbi képeket, melyek a tatabányai zsidó temetőben készültek.

Ismeretlen tettesek horogkereszteket, valamint “holokamu”, “büdös zsidók” és “holokauszt nem volt, de lesz” feliratot festettek a sírokra.

Vázsonyi Vilmos (1868-1926), igazságügy-miniszter emlékezete

Konrád György Kossuth-díjas magyar írót, szociológust a keresztények és zsidók közötti megértésért végzett munkájáért a Buber-Rosenzweig-éremmel tüntette ki vasárnap Kielben a keresztény-zsidó párbeszéd ösztönzéséért dolgozó német egyesületek munkáját összefogó Német Koordinációs Tanács.

A káosz közepette nem mindig tudni, ki a barát és ki az ellenség

Rubin Eszter Barhesz című regénye kétségtelenül ennivaló könyv. Egy huszonegyedik századi zsidó család mindennapjaiba enged betekintést. Van benne élet, halál, méz és keserű üröm, mert „Nevetés közben is fáj a szív”, ahogy Salamon király egyik ősi bölcsessége mondja.

Az arab országok zsinagógái

Kapedli és kokárda: Lehetséges-e új magyar-zsidó identitás? – A Szombat körkérdése
A válaszadók:

Berkovits Balázs, Bodnár Dániel, Fónagy János, Fritz Zsuzsa, Gerő András, Heisler András, Hernádi Miklós, Karády Viktor, Kende Péter, Radnóti Zoltán, Rubin Eszter, Schweitzer … Tovább »

Két és fél kudarcot vallott kísérlet után szkeptikusan látja a magyarországi zsidóság integrációjának esélyeit. A volt szerkesztő, ellenzéki aktivista, jogvédő, politikus az ország jövője miatt is aggódik, mert úgy látja, ismét egy agresszorral szövetkezünk, és ismét a vesztes oldalra kerülhetünk, mint annyiszor a történelemben.

Emlékezés dr. Garai Yuda Andrásra (1928-2014), Az ördög vigyorgott a lángokból c. könyv szerzőjére.

Mennyire osztotta meg a Mazsihisz döntése a zsidóságot? Elég erősek-e ahhoz, hogy véghezvigyék terveiket? Mi lesz a választások után az emlékévvel? A hétvégén ezektől a kérdésektől volt hangos a Bálint Ház.

Nincs szüksége zsidókra a mai antiszemitáknak: az előítéletük nélkülük is tovább él egész Kelet-Közép-Európában – egyebek mellett ez is elhangzott azon a konferencián, ahol a modern antiszemitizmust éltető mítoszokról volt szó.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a felháborodást keltő kijelentésével kapcsolatban az ATV-vel közölte: mindent elmondott korábban, amit a Mazsihisz “ultimátumával” kapcsolatban el akart mondani.

A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis

Mi a probléma Magyarországon? Miért csúszott félre már januárban a Holokauszt Emlékév? Van-e kapcsolat az antijudaizmus, antiszemitizmus és az anticionizmus között? Milyen lesz a jövő Európája? Miért létezik Izrael állama? Mit jelent az, hogy a héber nyelv újjáéledése „apokaliptikus tövis”? – a jelenleg Svájcban élő vallásfilozófussal, Tatár Györggyel, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi docensével többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

Kemény szavak Michal Gavish kiállítása elé