Várhatóan a VII. kerületi Bethlen Gábor téren helyezik el a második világháború éveiben életüket vesztett zsidó munkaszolgálatosok emlékművét – tudta meg az MTI a fővárosi politikusoktól.

Gróf Esterházy János 1942 májusában az akkori (fasiszta) szlovák parlament egyetlen képviselője volt, aki nem szavazta meg a szlovákiai zsidók állampolgárságának megvonásáról – és ezzel deportálásuk lehetővé tételéről – szóló törvényjavaslatot. Németh Zsolt a Szombat szeptemberi számában közölt cikkében ezért (és másért is) úgy véli, hogy Esterházy „helye a legnagyobbak között van”.

1908-ban hagyták jóvá Magyarország vármegyéi az Első Magyar Hanglemezgyár cégbejegyzését. 

„Néha úgy érzem, hogy a zsidók jelenléte probléma nagyon sok európai számára. Nem tudnak mit kezdeni a holokauszttal. Megoldatlan ellenérzések kavarognak bennük. Izrael eszköz számukra, hogy ne csak Izraelt kritizálják, hanem a zsidókat is.”

Egy New York-i zsidó meleg könyvét olvasom. Daniel Mendelsohn 1960-ban született Long Island-ben, és bár klasszika-filológusként végzett, könyveiben leginkább a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozik. Az amerikai kritika osztatlanul elismeri munkásságát, különösen a The Lost: A Search For Six Of Six Million c. memoárja miatt, amelyen keresztül családja holokauszt során eltűnt hat tagjának életútját kívánja feltérképezni.

Az egykori pesti zsidó negyedben folytatódhat a régi épületek lebontása és a helyükre újak építése, miután a Fidesz és az MSZP képviselői egyetértésben megszavazták a múlt csütörtökön a fővárosi közgyűlésben a Belső-Erzsébetvárosra vonatkozó rehabilitációs szabályozási tervet, amely ellen mind a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mind a városvédő civil szervezetek tiltakoztak.

Méltánytalan helyzetben van a XX. századi magyar történelem egyik legpozitívabb személyisége. Esterházy János gróf mind a mai napig nem kapta meg a Yad Vashem Világ Igaza elismerést, pedig a tények egyértelműek és alátámasztottak.

Az ördöggel, azaz Eichmann-nal cimborált Kasztner Rezső, amikor sikerült 1944 végén a náci megszállás miatt reménytelen helyzetben lévő másfélezer prominens magyar zsidót (és saját családjának tagjait is) vonatra ültetni és a biztonságos Svájcba menekíteni.

Régóta heves vita kíséri Erzsébetváros zsidónegyedének átalakítását. Civil szervezetek tiltakoznak a bontások ellen, a VII. kerületi önkormányzat azonban azzal érvel, hogy a régi épületeket nem éri meg felújítani.

Mivel a nyugati államok elismerték a zsidók államát, a nyugati közvélemény lassanként kettős képet alakított ki a zsidókról. Egyfelől van az elfogadott zsidó, de mögötte ott maradt a zsidók többségét jelentő szörnyű zsidó is.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagjaiból alakult Millennium Rézfúvós Kvintett zsidó zeneszerzők műveinek átiratából illetve zsidó témájú darabok részleteiből ad koncertet.

Ötszáz évvel a zsidók Spanyolországból való kiűzése után világszerte jelentős érdeklődés mutatkozik a szefárd kultúra iránt. Az irodalmi és történeti dokumentumok mellett a népzene tanúskodik a legszuggesztívebben a szefárd zsidók történetéről és életéről. 

A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki döntése értelmében a jövőben kevésbé szigorúan szabályozzák az erzsébetvárosi, úgynevezett pesti zsidónegyedben álló épületek átépítését, felújítását, mint azt a városvezetés korábban akarta.

Néhány hete Magyarország új nagykövetet küldött Tel Avivba, miután Dr. Gyenge András mandátuma véget ért. A diplomáciai képviselet új, fiatal vezetője, Szentgyörgyi Zoltán első interjúját a Szombatnak adta. 

Barack Obama – augusztus 25-től valószínűleg hivatalosan is demokrata-párti elnökjelölt – nyáron körberepülte a fél világot. Járt Franciaországban, Németországban, és a Közel-Keleten: bemutatkozott Izraelben, és meglátogatta Abbász palesztin elnököt Ramallahban. Mindenütt megígérte a világ összes gondjának és bajának megoldását, vagy legalábbis az összefogást ennek érdekében.

Elérkeztünk a XXI. század első évtizedének a végére, amikor immár idős emberek adnak számot arról, hogyan élték át gyerekként a holokausztot.

Forrás: Művész-világ  Egy Ukrajnából kivándorolt vallásos zsidó családból származott, első zenei élménye a zsinagóga orgonája és kórusa volt. Tizenegy évesen zongorát örökölt, s ezzel szavai szerint „Megtaláltam a saját világmindenségemet, azt a helyet, ahol biztonságban … Tovább »

Vitathatóak a Mazsök támogatással kapcsolatos döntései, hívták fel szerkesztőségünk figyelmét, s aki a zsidó közéletet, az anyagi támogatások rendszerét, az egyes intézmények, szervezetek munkáját ismeri, maga is láthatja az aránytalanságokat.

Augusztus 22-én lenne nyolcvan éves a múlt század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzője, a német Karlheinz Stockhausen. Megosztotta a kritikusokat és a közönséget, egyesek lángésznek kiáltották ki, mások szerint nem is értett a zenéhez – közömbösen azonban senkit sem hagyott.

Szeretettel várjuk Önt és kedves családját Deutsch Gábor „Elmondjuk Nektek” című könyvének bemutatójára.