Egy történelmi esemény margójára

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Politika

Szeptember 1-jén Budapesten, a Paulay Ede u. 1. alatt, Natan Saranszki, egykor bebörtönzött szovjet refuznyik, későbbi izraeli miniszter, ma a Szohnut (Jewish Agency) elnöke részvétele mellett nyitotta meg kapuit a világon elsőként létrejött Izraeli Kulturális Intézet. Történelmi esemény tanúi lehettünk, ám hogy ez nyilvánvaló legyen, várnunk kell még néhány évet.
 

Izraeli Kulturális Intézet nyílt Budapesten

   

 

izraeli kulturalis intezet web.jpg

A Mala Zisser épület. Itt működik a szeptember 1-jén megnyitott
Izraeli Kulturális Intézet a Paulay Ede utcában

 

Várnunk kell arra, hogy a civil kezdeményezés nyomán létrejött IKI eredményeket érjen el. Ha így lesz, a budapesti Intézet nyomán – mely tiszteletre méltó magántámogatások jóvoltából indulhat útjára –, bizonyára izraeli állami források is megnyílnak majd, és a budapesti intézet támogatása mellett, előbb vagy utóbb a világ más nagyvárosaiban is létrejönnek ehhez hasonló intézmények.

De ne szaladjunk ennyire előre.

natan saranszkij.jpg 

Natan Saranszkij is a megnyitó
vendége volt

Izraelt, szerte a világban, nagykövetségein kívül a cionista mozgalom szellemét reprezentáló Szohnut képviseli. A Szohnut oktatómunkát végez, segíti a helyi zsidó közösségeket, informál és – ez volt korábban a szervezet elsődleges célja – propagálja az aliját: az Izraelbe történő kivándorlást. Az elmúlt évtizedben azonban az izraeli közgondolkodás jelentős változáson ment át. Felismerve, hogy a bevándorlási hajlandóság csökken a világ zsidósága körében, illetve elsősorban olyan helyekről vándorolnak Izraelbe a zsidók, ahol üldözés, diszkrimináció és nyomor fenyegeti őket, az alija szorgalmazása mellett egyre inkább teret nyert a gondolat, hogy a diaszpórabeli zsidó közösségeket kell támogatni a világban: oktatással, kultúrával és közösségi programokkal.

 

ici balazs gabor az iki reszerol nyitotta meg az intezetet.jpg

Balázs Gábor, az IKI igazgatója 

 

 A Szohnut szerepe: a bevándorlás, avagy a helyben maradók támogatása Izraelben sok vita tárgyát képezte az elmúlt másfél évtizedben. A vita mögött generációs, ideológiai és politikai nézetkülönbségek is rejlenek. Nemzedék- és szemléletváltás zajlott és zajlik, mely kétségkívül hatott a budapesti Intézet létrejöttének gondolatára is.
Európa számos országa létesített kulturális intézethálózatot az elmúlt évszázadban. A kezdetben francia, brit és német minta az elmúlt évtizedekben rohamosan terjedt, és a kulturális expanziós törekvéseket a partneri viszony, a kulturális információcsere célképzete váltotta fel – így nyíltak sorra a világban más országok kulturális intézetei.

E szellemi folyamatba illeszkedik az európai kultúrához sok szállal kötődő Izrael új budapesti intézménye, mint „pilot project”. 

 

ici könyvesbolt.jpg

Könyvesbolt az intézetben

Izrael reprezentációja az IKI működése révén – melynek sikere nyomán talán más országokban is megnyílhatnak majd hasonló izraeli intézetek – a jövőben szélesebb alapokra helyeződhet. A diplomáciai kapcsolatépítés egy része Izrael kultúraszervezőire, művészeire, tudományos szakembereire is hárulhat a jövőben, akik persze eddig is jelen voltak a világban, ám így gyakoribb vendégek lehetnek. Izrael nem csupán kemény tárgyalópartnerként, katonai középhatalomként, hanem sokszínű kultúrájával is sűrűbben szerepelhet a külföldi nyilvánosság előtt, amit eddig is megtett, csak nem intézményesen, legfeljebb eseti szereplések révén. Az ország sokat nyerhet e folyamat által: csökkenhet gyakori elszigeteltsége, közelebb kerülhet a külvilághoz, mert másokat is közelebb hozhat Izraelhez és a zsidósághoz. 

 

ici mezuze avatas a masodik emeleten a vendegeg gyurujeben.jpg

Mezüze avatás a második emeleten 

  

ici szochnut.jpg 

Eran El-Bar, a Szochnut
budapesti irodájának vezetője
(Fotók: Pári Mirella)

A budapesti Izraeli Kulturális Intézet létrejötte azonban az izraeliidentitás tekintetében is csendes korszakhatárt jelezhet. Az európainemzetállamok kialakulásához képest egy évszázadot késett izraeliállamalapítás, a modern nacionalizmus 20. század második felébenlepörgő, sokszor drámai programja után, a megerősödött ország – mely márnem szorul sem adományokra, sem bevándorlókra –, egy új kultúrafelfogásjegyében megmutathatja magát a világnak, nyelvével, irodalmával,zenéjével, képzőművészetével és kulináriájával együtt. Megmutatja magát,mert van mit megmutatnia. Örömére mindazoknak, akik kíváncsiak avilágkultúra egyik izgalmas forrására, s persze azoknak a zsidóknak is,akik legfeljebb turistaként jutnak el Izrael földjére, netán még úgysem.

Jelképesnek mondható, hogy e folyamat Theodor Herzl, a cionizmus atyjának szülővárosából indul el, mi több, alig néhány száz méterre szülőházától. Mi mást kívánhatnánk ez alkalomból az Izraeli Kulturális Intézetnek, mint jó szerencsét: mazal tov! 

 

támogatás
[popup][/popup]