„A pesti gettó emlékezete 1944. november – 2015. január”. Szabadtéri kiállítás a Klauzál téren. Megnyitó: 2014. november 28, péntek, 15 óra. Klauzál tér.

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

Hazugság a ’kazár elmélet’ – véli a Family Tree DNA genetikai kutatócég vezetője

Honnan származnak a zsidók? Bennett Greenspan, a Family Tree DNA alapítója és elnöke számára ez nem kétséges, sőt a száj nyálkahártyájából vett kenetmintával játszi könnyedséggel … Tovább »

Két forrásunk is cáfolta a Magyar Nemzet online kiadásának cikkét, mely szerint a rabbik megdorgálták volna Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét. 

Fröhlich Róbert a rabbik és Heisler András találkozójáról az alábbiakat közölte facebook oldalán:
Heisler András, a Mazsihisz … Tovább »

Anyám és a szülei egy kicsiny faluban éltek.

(Egyébként „fajmagyar” elmagyarosodott szlávként.)

Nagyon szegényen.

Gyászimát tartottak a jeruzsálemi terrortámadás áldozataiért csütörtök reggel a Frankel Leó utcai zsinagógában.

Jennifer Teege 38 éves korában tudta meg, hogy nagyapja volt az a náci parancsnok, aki Spielberg Schindler listája című filmjének perverz alakját ihlette.

Az egykori kisvárdai zsinagógában koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekar

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Cenzúrázták Kertész Imrét, vagy sem? Megszólal a The New York Times főszerkesztő-helyettese.

Tudjuk, mit mondott Kertész Imre (azt akarták hallani, Magyarországon diktatúra van), és mit mondott a vele interjút készítő New York Times-os újságíró (diktatúráról szó sem esett). … Tovább »

Péntek délután avatták fel az ETLE BTK második világháborús emlékművét a Trefort Kertben az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, … Tovább »

Mandler Dávid
Kelet és nyugat mezsgyéjén
 Múlt és Jövő Alapítvány, 2014. 298 oldal.
Ez a monográfia Vámbéry Ármin halálának 100. évfordulójára született, hogy ,,aktuálissá” tegyük a nagy tudós sajnos nem eleven emlékét. A könyv igazi időszerűségét nemcsak a kegyes … Tovább »

Rég nem látott és hallott jobboldali újságírók kaptak mikrofont szerda este egy könyvbemutatón, és Kondor Katalin, illetve Chrudinák Alajos bátran élt is a lehetőséggel. Zsidózva, buzizva, hazaárulózva siránkoztak a rendszerváltás kudarcán és a sajtó jelenlegi helyzetén. Nosztalgiaest a szocializmus emblematikus újságíróival.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Ma délelőtt került bemutatásra a budapesti Fogasházban az a több mint 50 felvételt tartalmazó videó-sorozat, amelynek keretében magyar zsidó és nem zsidó közéleti személyek beszélnek a zsidósághoz fűződő viszonyukról.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke fontosnak tartja, hogy végre ne arról folyjon a vita, ki diszponálhat a felújítási pénzek felett, ezért a Mazsihisz vezetősége minden érintettnek azt javasolta, hogy erről a kormány döntsön – olvasható a Mazsihisz közleményében.

Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”