„Mitől létezik a világ, mitől mutatkoznak meg az Atyák? A Tórát tanuló kisgyermekek hangjától. Ezek a gyermekek mentik meg a világot.” (Zohár)

Interjú Takács Szabolcs Ferenc államtitkárral

1944 augusztusában a lengyel ellenállás tagjai az auschwitzi táborba csempésznek egy fényképezőgépet. A gép Alexhez, a zsidóként elhurcolt görög Sonderkommandóshoz kerül. Alexnek az V. krematóriumból készített felvételei közül négy maradt fenn (vagy csak négyet készített, nem tudni). A négy felvétel talán egy szekvencia, talán nem – a negatívok eltűntek, így a sorrend utólag nem rekonstruálható. 

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Több száz civil szervezet, alapítvány és magánszemély nyert összesen 1.8 milliárd forint kormányzati támogatást a Civil Alaptól a magyar holokauszt emlékév alkalmából kiírt pályázaton tavaly. A nagyobb összeget elnyert pályázatok közül néztünk meg közelebbről tízet. Közülük egy visszaadta a támogatást, négyen halasztást kértek, egy projekt gazdáját pedig nem sikerült elérnünk. Öt pályázó viszont, saját beszámolója szerint, megvalósította vállalását. Közülük hármat (egy honlapot, egy komplex drámapedagógiai workshopot és egy folyóiratot) bárki megtekinthet.

A Vatikán bejelentette szerdán, hogy elismeri a palesztin államot.

A fenti címmel jelentek meg Hankiss Ágnes haszid történetei a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadásában. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.

Vonzások és városok
Cfát
(részletek)
Cfát, a város magasan fekszik a Genezáreti tó fölött, a hegyen. Fullasztóan felfelé … Tovább »

Motti Zuhé eddig úgy élte életét, ahogyan ortodox anyja és a vallás törvényei azt megkövetelték. De most, amikor Mame meg akarja házasítani, és e célból ijesztőbbnél ijesztőbb nőket vonultat fel előtte, Motti a sarkára áll, és a saját kezébe veszi a sorsát. És miután beleszeret egy nem zsidó lányba – egy sikszébe -, már nincs megállás: leborotválja a szakállát, és megpróbálja a saját útját járni.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

…
És íme, eljött a választás hónapja…
Sajnos ismét én leszek a rossz hír hozója…. (a balhés rabbi?)
Ki kell jelentenem, hogy a zsinagógai közösségek által eddig megnevezett 3 jelölt egyike sem alkalmas arra a feladatra, amit fentebb leírtam.
És nem csak azért, mert az egészséges … Tovább »

Lázár János a Sorsok Háza ügyében ugyanazt a hibát követi el megint, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű esetében is elkövetett – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért … Tovább »

Az izraeli miniszterelnök beszéde az amerikai kongresszus két háta előtt, 2015 március 3-án. Teljes felvétel és angol nyelvű szöveg.

NETANYAHU: Thank you.

(APPLAUSE)

Thank you…

(APPLAUSE)

… Speaker of the House John Boehner, … Tovább »

Javarészt rablott volt a náci arany, mint azt a független svájci vizsgálóbizottság utóbb megállapította, hiszen részben Európa – túlnyomórészt zsidó – polgáraitól, részben az elfoglalt, megszállt országok bankjaiból származott. Aranyat értek a rablott drágakövek, … Tovább »

Fischer Ivánnal beszélget Váradi Júlia

Interjúalanyunk pályájának íve a kommunizmus ifjúkori elfogadásától az újbaloldaliságon át a demokratikus ellenzék peremvidékén való tudós buzgólkodásig, majd pedig a marxizmusból való végső kiábrándulásig vezetett. Vajda ma a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője. Írt könyvet Husserlről, Heideggerről, a fasizmusról, a szocializmusról, a posztmodernről és Oroszországról. Ám most nem műveiről, hanem az identitásáról, zsidóságáról s az azt meghatározó alapélményekről faggatta őt munkatársunk. (Aki, már most szólunk, egyben unokahúga is: ezért a tegeződés.) – írja a Magyar Narancs.

Interjú Fischer Ádámmal

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.

A magyar társadalom jelöli ki a zsidó közösség helyét a saját, ötszáz éve meglévő kettészakítottságának térfelein – mondja Toronyi Zsuzsanna, aki a múzeumán kívül beszél a holokauszt-emlékévről és a tervezett Sorsok Házáról is.

Magyar Narancs: A Magyar … Tovább »

„Lárva arcú embereket látok” – Makranczi Zalán színész

Mindenről egyenesen megmondja a véleményét: az autista vagy zseni Herzl Tivadarról, a struccpolitizáló színházról, a rafinált zsidózásról és temetetlen halottainkról.

A Spinoza Ház alapító-tulajdonosa, Sándor … Tovább »