Csaplár Vilmossal beszélget Ayhan Gökhan

Regényrészlet

Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

Kern Andrással beszélget Muraközi Zsóka

“Legyen 2016 az együttműködés és a magyar zsidóság négy irányzatán belüli megbékélés esztendeje.”

1975-ben a BM III/I-es ügyosztályán megnyitják “PÁPAI-né” beszervezési és munkadossziéját. Fia 2014 márciusában értesül róla. Ennek megrázó dokumentuma ez a könyv. Ítélet nincs.

,,A kávéházi beszélgetésen – ahol ki kellett derülnie, hogy ki is az illető, az a bizonyos családtag, akiről a telefonhívásban már név nélkül szó esett -, én már azelőtt, hogy meghallottam volna a nevét, már azelőtt biztos voltam benne, hogy bár ez teljesen és tökéletesen lehetetlen, és ha valami, akkor az az egy ki van zárva, és éppen azért, mert teljességgel ki van zárva, de nyilván az anyám. De mitől is volt bennem ez a bizonyosság? Talán a rebbenő ajka, amikor éreztem, hogy mondani akar valamit, hogy ott van a nyelve hegyén, de végül mégsem mondja ki?”

Forgách András 1952-ben született Budapesten. Író, műfordító, dramaturg. Prózai művei: Aki nincs (Magvető, 1999); Zehuze (Magvető, 2007); 12 nő voltam (Libri, 2013); Valami fiatal szélhámos (Libri, 2015) Esszék: Valami Figaró-féle alak (Jelenkor, 1993); Gonosz siker (Magvető, 2000)

Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.

„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”

Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »

Szükség van-e a holokauszttal összefüggő keresztény bűntudatoldáshoz a zsidóság olyan bevonására, mintha a zsidó, illetve zsidónak minősített embereknek e tekintetben szintén lenne kiengesztelni valójuk?

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

“Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak. De az ámidá, a mezuzá[5] és az ételáldás számukra is kötelező.”

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő törökországi zsidó közösségnek egyaránt osztályrésze a harmonikus együttélés és a durva antiszemitizmus.

Bogár Lászlón már jó ideje csak nevetni szokás. Íme egy példa, hogy ez miért veszélyes hozzáállás.

Nagyon komoly bizonyítékokat talált a Daily Beast arra, hogy orosz páncélosokban orosz katonák harcolnak a defenzívába szorult Aszad-rezsim megmentéséért.

Balatonfüreden a háború után újjáalakult a közösség, de a zsinagógát többé nem nyitották ki. A 60-as években a hajógyár vette meg, és garázsnak használták

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Alföldi Róbert színész, rendező nyitotta meg a 20. Budapest Pride Fesztivált a Margitszigeten, a Holdudvar szórakozóhelyen 2015. július 3-án.