A szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy egy nyíltan antiszemita politikusnak akarnak szobrot emelni Székesfehérváron.

Budapesten nincs szükség újabb holokausztközpontra, de az együttélés derűsebb emlékeinek felidézésére igen.

interjú Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjével.

„A Holokauszt nem alkalmas arra, hogy muzeológiai eszközökkel mutassuk meg, mert tárgyakkal bemutathatatlan, hiszen a lényegét nem lehet kiállítani” – állítja Toronyi Zsuzsanna. Szerinte erre … Tovább »

A Légierő különleges légirajt szervez az Izraelt fenyegető nukleáris létesítmények elleni csapásra

“„Szégyen lenne, ha a melegek zászlója lenne látható a mi menekülttáborunkban.”

Mostanság úgy tűnik, hogy aki részt vett abban a háborúban, az mind szakács volt.

Alföldi Róbert színész, rendező nyitotta meg a 20. Budapest Pride Fesztivált a Margitszigeten, a Holdudvar szórakozóhelyen 2015. július 3-án. 

Huszonöt nagykövetség a 20. Budapest Pride fesztivál alkalmából pénteken közös közleményben támogatásáról biztosította a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösségeket, valamint a békés és törvényes keretek közötti önkifejezésüket.

Modern múzeumokat ma úgy terveznek, hogy párhuzamosan álmodják meg a beltartalommal az épületet, mely maga is szellemi üzenet hordozója.

A Magyar Hírlap június 29-i cikke az alábbiakról tudósít:

Nincs akadálya a Rumbach utcai zsinagógafelújítás megkezdésének, az Együttélés … Tovább »

A zsidó jog szerint az életveszély elől menekülő bevándorlókat kötelességünk befogadni és ellátni, amennyiben nem bizonyítható, hogy közvetlen veszélyt jelentenek a már itt élőkre. Ugyanakkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a már itt élők biztonságban legyenek és az újonnan érkezettek mihamarabb integrálódjanak az európai társadalomba – állítja Oberlander Báruch rabbi az alábbiakban olvasható tanulmányában. A Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője részletesen és mélyrehatóan mutatja be a témához kapcsoló bibliai, talmudi és más zsidó jogi és etikai forrásokat.

A Duna-Ipoly-Galga régió zsidóságának egykori deportálására emlékeztek a történtek 71. évfordulója alkalmából kedden Vácon, a helyi izraelita történelmi sírkertben.

A váci zsinagóga

Az emlékezőket Fördős Attila (Fidesz-KDNP), Vác polgármestere köszöntötte, valamint … Tovább »

A második világháborút Sanghajban átvészelő zsidók életét felidéző musicalt mutatnak be Kínában a háború befejezésének 70. évfordulója alkalmából – számoltak be a darab producerei a sajtó képviselőinek kedden.

A kínai és izraeli szereplőket felvonultató mű egy szerelmi … Tovább »

Az egykori téglagyári gettó bejáratánál, a Cserzy Mihály utca 32. előtt álló Holokauszt Emlékoszlopnál tartottak megemlékezést vasárnap délelőtt.  A Szegedi Zsidó Hitközség, a Szegedi Magyar-Izraeli Baráti Társaság, Izrael Állam Tiszteletbeli Konzuli Képviselete és Szeged önkormányzata a Holokauszt 71. évfordulója alkalmából tartott közös megemlékezést.

„Mitől létezik a világ, mitől mutatkoznak meg az Atyák? A Tórát tanuló kisgyermekek hangjától. Ezek a gyermekek mentik meg a világot.” (Zohár)

Földközi-tengeri turnéra indult a Tankcsapda. Első állomásuk június 25.-én Tel-Aviv volt, ahol éppen aznap tombolt a város, mert elérkezett a Layla Lavan ami a nyárköszöntő Fehér Éjszaka. Ezen az éjszakán volt az ő fellépésük is.

…amely még további évekre egy magánkézben lévő amerikai-izraeli konglomerátumnak engedélyezné a Földközi-tengeren talált földgázkincs kiaknázását.

Legalább négy tüntetőt előállítottak az éjszaka, miután a tüntetés erőszakossá vált, többen több helyen összecsaptak … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

Részlet a Kőóra – Agenda II. című kötetből