Összesen 299 találat (241 - 260) : Varga Éva.
Bár a pozsonyi zsidók létszáma a középkortól rendszeresen ismétlődő kiűzetések és az ezeket makacsul követő újabb letelepedések miatt gyakran változott, hitközségük mindig a legfontosabbak közé tartozott. A mohácsi vész után, majd a harmincéves háború idején a zsidó … Tovább »
Pozsony
július 31.
Azt mondja egy barátom, miért nem utazunk olyan helyre, ahol nincsenek zsidók, így úgysem nyugszom, és nem nyaralás lesz e néhány nap, hanem munka. Szó, ami szó, igaza van.
Feltétlenül meg szeretném keresni például Alexander Ferot, a Szlovákiai Zsidó … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.
„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te … Tovább »
A Mazsihisz elnöke nem hallott a 360 millióról
Megszavaztak valamit
Seres László: Közösségi kárpótlás és elosztási harc
Kovách András: Segítettek a tájékozódásban
Kerekes Tamás: Mitől függetlenek?
Szalai Pál: A Magyar Fórumba való…
Summary
Gimes Katalin: Egy elfeledett mizantróp
Pelle … Tovább »
(Kende Tamás: Vérvád. Osiris Kiadó, 1995, 183 oldal, 620 forint. Zsidók Oroszországban 1900-1929, Magyar Russzisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 199 oldal, 295 forint)
Azt, hogy 1939 és 1945 között mi történt a kelet-európai zsidókkal, többé-kevésbé tudjuk. … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Villamosra várok a megállóban. Hozzám lép egy erős pofacsontú, lelógó bajszú, középkorú férfi, olyan, mint a karikatúrák mélymagyarja. Megszólít:
– Uram, hol rontotta el az életét?
Képem lila lesz, s mint mindig, ha dühbe gurulok, megbomlik légzési ritmusom, nehezen … Tovább »
Izrael lakossága közel az öt és fél millióhoz!
Az idei első felmérés szerint az ország állampolgárai között 4,43 millió a zsidó (81,1 százalék), 777 ezer a mohamedán (14,2 százalék), 161 ezer a keresztény (3 százalék),
92 ezer a druz (1,4 százalék).
Az elmúlt évben … Tovább »
Menni vagy maradni?
A zsidók első bevándorlási hulláma a feketék, a búrok, az angolok és az indiaiak által lakott angol gyarmatra az 1880-as évektől kezdve az I. világháborúig tartott – ezalatt negyvenezren érkeztek, főleg Oroszország balti tájairól. A második hullámban harmincezren … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Kezdhetnénk P. Howard szellemében úgy, hogy keressük az „igazi” Trebitschet. Kezdhetnénk Philip Roth szellemében egy vallomással: a vitaösszefoglaló nem lesz igazi szemle; a vita objektíven visszaadhatatlan, mert a vitatkozók maguk is beleesnek Philip Roth, vagy Zuckerman, vagy Kepesh, … Tovább »
A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez
(Második, befejező rész)
III. A Századunk
A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre emlékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
Ben Jehuda: Nyelv és nemzet
Eliezer Ben Jehudáról (1858-1922) főként a beszélt héber nyelv újjászületésével kapcsolatban szokás megemlékezni. Az elsők között képviselte azt a nézetet, hogy a hébert a mindennapi érintkezés nyelvévé kell tenni, s nem pusztán a zsidó nép kulturális, … Tovább »
És még egy „olvasói” levél Watsonwille-ből. A harcias rend nevében fenyegetők azonban bátorságukban – nehogy felfedjék őket – nem városukban, hanem San Franciscóban adták fel förmedvényüket.
1990 nyarán Londonban megalakult a kizárólag parlamenti képviselőkből álló Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen elnevezésű nemzetközi szervezet. Miután a Tanács tagjai közé választott, úgy gondoltam, nem nekem kell képviselnem ott a magyar Parlamentet, hanem az … Tovább »
Dél-Bronx-ban, a Crown Heights-i központban az utódlásért folyik a harc, s ennek kevés köze van a messianisztikus jövendölésekhez és a Talmud tanításaihoz.
Egy birodalom jövőjéről van szó, amelynek évi költségvetése 250 millió dollár, bár kiadásai valószínűleg meghaladják … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Pirkadatkor egy aggastyán óvatosan odalép a Boszporusz partjához. Rövid ideig időzik ott: a tenger felé fordulva mormol valamit, megdörzsöli arcát, majd égre emeli tekintetét, hogy megpillantsa a nap első sugarait. Ugyanolyan csendben távozik, ahogy jött. Az általa elmormolt szavakat, … Tovább »