Az egyszázalékos adófelajánlások piacát a zsidó közösségben továbbra is a Mazsihisz uralja, közel négyötödös arányban.

Az egyszázalékos adófelajánlások előzetes adatainak tükrében már első ránézésre is levonhatjuk a következtetést, hogy valamiféle, a közbeszédben gyakran hangoztatott zsidó reneszánsz valóban kibontakozni látszik, bármit jelentsen is ez. A felajánlók száma viszonylag dinamikusan nőtt a tavalyi évhez képest több, mint 5%-kal, ami 452 fős bővülést jelent. A grafikonon jól látható, hogy a hosszabb távú trend is egyértelműen felfelé ível, 7 év alatt több, mint harmadával nőtt azok száma, akik valamelyik zsidó hitközségnek ajánlották fel adójuk 1%-át. Ha ez így megy tovább, nincs kizárva, hogy 1-2 éven belül áttörjük a lélektani tízezres határt is.

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő törökországi zsidó közösségnek egyaránt osztályrésze a harmonikus együttélés és a durva antiszemitizmus.

Vas István manapság az elfeledett írók népes táborába tartozik, szinte már a bölcsészek sem olvassák. Pedig egy nehéz korszak szemtanúja és krónikása volt, aki letehetetlenül izgalmas emlékiratokban írta meg tapasztalatait és elemzését. Most itt az alkalom, hogy emlékezzünk rá: ma 105 éve született.

A jeruzsálemi Al-Aksza-mecset imámja, Muhammad Ajed sejk felszólította az Európába menekült muszlimokat, hogy csináljanak sok-sok gyereket az „eljövendő kalifátus” nevében, hogy így hódítsák meg a kontinenst.

Ungvári Tamás szeptember 25-én 85 éves. Születésnapja alkalmából ünnepelték a minap barátai, tisztelői az Ódry Színpadon, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét az alábbiakban olvashatják. Boldog születésnapot kíván a Szombat szerkesztősége is!

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség: ökumenikus összefogás kell a polgárháború elől menekülők segítésére

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

Maimonidesz misna magyarázata[1]

Nemcsak Amerikában, de Izraelben is nagy port kavart Michael B. Oren Szövetséges – Az amerikai–izraeli vízválasztón keresztül vezető utam címmel a közelmúltban megjelent könyve. Izrael volt washingtoni nagykövete visszaemlékezésében szókimondóan bírálja Barack Obama közel-keleti politikáját, és őt teszi felelőssé az amerikai–izraeli kapcsolatok állapotáért. Az Obama-adminisztráció azonnal cáfolta a könyv állításait, és felszólította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, határolódjon el tőle. Noha saját pártja is megosztott a politikus állításait illetően, Netanjahu nem ítélte el a könyv tartalmát. A Hetek cikke.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) jelentése szerint radaros feltérképezéssel sikerült megtalálni a kelet-európai zsidóság egykori központjának maradványait egy iskolaépület alatt Vilniusban.

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Szerdán öt fiatal muszlim nő megvert egy bikiniben napozó hölgyet a franciaországi Reimsben, a Leo-Legrange parkban. Meg nem erősített információk szerint vallási indíttatású incidensről van szó.

Presser Gáborral interjút készíteni könnyű, mert rengeteg mesélnivalója van, és nehéz, mert az annyira rengeteg, hogy valójában interjúkötetet kellene készíteni vele. Lassan ötven éve van a pályán. Régi gyerek vagyok – jegyzi meg lakonikusan, amikor találkozunk a Vígszínházban.

Hétfő óta látogatható a budai Várban a nyolc évvel ezelőtt feltárt XIII. századi zsidó rituális fürdő, amelynek létezése igazolja azt a sokáig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett. A tíz méter mélyen lévő mikvében a felújítást követően a víz újra visszavette magának az uralmat. Részt vettünk az első bejáráson.

Megtalálták a filiszteusok városának, Gátnak a városkapuját és erődrendszerét izraeli régészek, akik a Jeruzsálem és Askelón között félúton, a Júdea-hegység lábánál fekvő Tel Zafit Nemzeti Parkban folytatnak ásatásokat.

Szakértők leltárba vették mindazokat a szövegeket, amelyeket a második világháború során a munkatáborként működő terezíni erőd zsidó foglyai véstek a homokkőből készült egyik bejárati kapuba, valamint a város fennmaradt régi épületeinek falába – közölte Oliver Bradley, a holokauszt terezíni emlékeit feltáró nemzetközi projekt szóvivője.

Vanessa Lapa izraeli filmrendező véletlen szerencse folytán bukkant rá Heinrich Himmler SS-vezér családi levelezésére, naplójára és más személyes dokumentumaira.

A sakk ma is rendkívül népszerű Oroszországban, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a Szovjetunió évtizedeken keresztül dominálta a sportágat. A sport azonban manapság, éppen úgy, mint a szovjet érában, nehezen elválasztható a politikától.

Ezt bizonyítja egy a napokban … Tovább »

Az a kelet-baltikumi terület, melyet ma Észtországként ismerünk, először 1918-ban nyerte el a függetlenségét.Zsidó közössége nagyrészt azoktól a zsidó katonáktól ered, akiket a XIX. század közepén I. Miklós cár elbocsátott a hadseregtől. Napjainkban mintegy 1700 zsidó … Tovább »