Elárverezik a zsidók millióinak meggyilkolásában való részvételéért kivégzett Adolf Eichmann naplóját, amelyben az egykori náci főtiszt tagadja a bűnösségét és azt is állítja, hogy a katolikus egyház segítségével menekült el Németországból a második világháború után – írja a The Washington Examiner internetes portál.

Január 18-án, a budapesti gettó felszabadulása 70. évfordulóján a Vörös Hadsereg (sic!) Alexandrov Együttes Kórusa lép fel a Dohány utcai zsinagógában a Budapesti Zsidó Hitközség szervezésében, a Roszatom szponzorációja mellett. A magyar szónokok mellett ünnepi beszédet mond … Tovább »

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.

A Sínai-félszigeten élő beduinok számára komoly veszélyt jelentenek a Gázai övezet melletti határvidéken tevékenykedő terrorcsoportok, elsősorban az erőszakcselekményekről készülő tudósítások miatt – mondta az MTI-nek nyilatkozva Dzsomaa Haszan sejk, a régió déli részén honos muzejna törzs egyik vezetője.

A Jelenkor Az emlékezés feladata című holokauszt-konferenciája kiállításmegnyitóval veszi kezdetét. A Cseri László és Valkó László képeiből készült – 2014. december 23-ig megtekinthető – kiállítást Havasréti József nyitja meg.

Gőzerővel szivattyúzzák a szerda éjjel kifolyt nyersolajat az izraeli Evrona természetvédelmi területen, de a szakemberek szerint ötven évbe telhet a katasztrófa hatásainak teljes felszámolása – közölte az izraeli média.

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Interjú Seres Attilával

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

Költő és drámaíró, több amerikai egyetem vendégtanára, dramaturg és művészeti vezető a kolozsvári színházban, ahol júniusban tartották darabja bemutatóját. Már csak ezekről is bőven lett volna mit kérdezni, de beszélgetésünk végül nem egészen úgy alakult, ahogy terveztük.

Magyar … Tovább »

Megemlékezések Lengyelországban

Zoltai Gusztáv MAZSIHISZ ügyvezető igazgató távozásával történelmi lehetőség nyílik meg a hazai intézményesített zsidóság képviselői előtt

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

Egy új izraeli találmány a videokamerát és a kontaktlencsét ötvözi.

Egy letűnt korszak atmoszféráját nem könnyű érzékeltetni. Kövesi István műgyűjtő – akinek kollekcióját nemrég ismerhette meg a közönség – zárkózott világban élt.

Mire volt jó a szocializmus korában egy műgyűjtemény? Befektetés volt, szenvedély? … Tovább »

Az egykori tartományi főváros, Csernovic két különös kultúrtörténeti esemény kapcsán került be újra néhány évvel ezelőtt az európai köztudatba: Karl Emil Franzos, Alfréd Margul-Sperber, Rose Ausländer és Paul Celan városáról nyílt sikeres irodalmi kiállítás Berlinben … Tovább »

Schnitzler János (1908-1944) – egy munkaszolgálatos grafikai lapjai

A Kossuth-díjas színész március 26-án ünnepelte 80. születésnapját.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál