Megemlékezések Lengyelországban

Zoltai Gusztáv MAZSIHISZ ügyvezető igazgató távozásával történelmi lehetőség nyílik meg a hazai intézményesített zsidóság képviselői előtt

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

Egy új izraeli találmány a videokamerát és a kontaktlencsét ötvözi.

Egy letűnt korszak atmoszféráját nem könnyű érzékeltetni. Kövesi István műgyűjtő – akinek kollekcióját nemrég ismerhette meg a közönség – zárkózott világban élt.

Mire volt jó a szocializmus korában egy műgyűjtemény? Befektetés volt, szenvedély? … Tovább »

Az egykori tartományi főváros, Csernovic két különös kultúrtörténeti esemény kapcsán került be újra néhány évvel ezelőtt az európai köztudatba: Karl Emil Franzos, Alfréd Margul-Sperber, Rose Ausländer és Paul Celan városáról nyílt sikeres irodalmi kiállítás Berlinben … Tovább »

Schnitzler János (1908-1944) – egy munkaszolgálatos grafikai lapjai

A Kossuth-díjas színész március 26-án ünnepelte 80. születésnapját.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

Maryan S. Maryan képeiről

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

„Az irodalmi klub székhelye külön palota volt.”

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

 Kiállítás a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület fennállásának 100. évfordulójára

Az MTK és a zsidóság viszonyával kapcsolatban szembetűnő, hogy az egyesület ugyanúgy nem nézett szembe a saját történelmével, mint az egész ország.

Berthold Beitz (1913 – 2013) neve Németországban fogalom volt, Magyarországon alig ismerik.