Hatos Pál történésszel beszélget Ravasz Lászlóról szóló könyvéről Várnai Pál.

A hazáját gazdasági és politikai káoszba taszító venezuelai elnök, Nicolas Maduro nyilatkozott így, miután az ország lakossága százezres tüntetéseken követeli lemondását.

Maduro rezsimjének híveit úgy jellemezte, hogy „ők a 21. század új zsidói, akiket Hitler üldözött”.

Az … Tovább »

 Az orvosi pályát választó nőknek a 19. század végén még a világon mindenütt igen nehéz dolguk volt. Egyetemi képzésüket és karrierjüket politikai és társadalmi akadályok egyaránt hátráltatták. Törökországban az I. Világháború kezdetéig nők nem felvételizhettek az orvosegyetemre, … Tovább »

A szabadságjogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog visszaszorulását állapította meg az amerikai külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozott szokásos évi emberi jogi jelentésében.

A dokumentum nem tartalmaz általános összefoglalót, az azt ismertető … Tovább »

Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről

Itáliában nagy hagyománya van a kiselejtezett szövetdarabokból összevarrt Tóra-takarók készítésének.

A Tóra-szekrényben őrzött Tóra-tekercset évekig írja a szófér, különleges, állati bőrből készült pergamenre. Amikor ünneplik, megcsókolják, táncolnak vele, felállnak … Tovább »

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

A Magyar Humor Napja Karinthy Frigyes születésnapja: június 25. Emléket állítunk a klasszikus pesti humornak, amelynek a legjelesebb írói: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Királyhegyi Pál, Kishont Ferenc, Örkény István és Hollywood filmvígjátékainak magyar megteremtői: Lengyel Menyhért, László Miklós, Görög László, Lőrincz Miklós, Vadnay László. Műveik feledhetetlen tolmácsolói között olyan zsenik voltak, mint Kabos Gyula, Salamon Béla, Latabár Kálmán, Kellér Dezső, Alfonzó és Hofi Géza. A humor napja egyben tisztelgés a túlélés humora művelői előtt.Salamon Béla épp 50 éve halt meg.

A történet főhőse Giorgio, a negyvenes éveit taposó, munkájába belefáradt szobapincér. Körülötte sorra tűnnek fel közvetlen munkatársai: a tolvaj felszolgálók, a cselédsorba taszított szobalányok, a homofób, antiszemita szakácsok, a hazai munkaerőt mélyen lenéző nyugati management, és a hotel vonzáskörének járulékos elemei: a prostituáltak és futtatóik.

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.

Szakértők leltárba vették mindazokat a szövegeket, amelyeket a második világháború során a munkatáborként működő terezíni erőd zsidó foglyai véstek a homokkőből készült egyik bejárati kapuba, valamint a város fennmaradt régi épületeinek falába – közölte Oliver Bradley, a holokauszt terezíni emlékeit feltáró nemzetközi projekt szóvivője.

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

Pintér Béla: Gyévuska

Władysław Bartoszewski 1922–2015

Beszélgetés Ilan Mor izraeli nagykövettel a könyvfesztivál ürügyén.

Az izraeli követség standjának Theodor Herzl személye köré épül. Miért pont ő?

A fiatal magyarok alig tudnak valamit Herzlről, holott ő egyszerre magyar származású és a zsidó nép hőse. Úgy gondolom, … Tovább »

“Kérdezték, honnan jön, azt válaszolta, Párizsból. Hova tart? Londonba. Hogy került ide?  Erre azt mondta, hogy eltévedt.”

Fischer Ivánnal beszélget Váradi Júlia

Interjúalanyunk pályájának íve a kommunizmus ifjúkori elfogadásától az újbaloldaliságon át a demokratikus ellenzék peremvidékén való tudós buzgólkodásig, majd pedig a marxizmusból való végső kiábrándulásig vezetett. Vajda ma a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője. Írt könyvet Husserlről, Heideggerről, a fasizmusról, a szocializmusról, a posztmodernről és Oroszországról. Ám most nem műveiről, hanem az identitásáról, zsidóságáról s az azt meghatározó alapélményekről faggatta őt munkatársunk. (Aki, már most szólunk, egyben unokahúga is: ezért a tegeződés.) – írja a Magyar Narancs.

Hosszú betegség után elhunyt Berkovits György, író, szociográfus (1940-2018).