Összesen 157 találat (141 - 157) : Vári Emil.
Féner Tamás fotóművész képei
Izrael Állam 45. Függetlenségi Napjáról áprilisban Zalaegerszeg városa is megemlékezik. A rendezvények során izraeli kapcsolataik dokumentálása mellett kiállítják Féner Tamásnak, a magyarországi mai vallásos zsidóság életéről készített képeit.
Mai … Tovább »
A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?
Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »
Kedves Olvasó! El tudja képzelni, hogy az év végén családjával egy ismeretlen város külső negyedének valamiféle szociális intézményében lakik, egy termet megosztva másokkal, miközben elődei hagyatékát, saját munkájának gyümölcsét, minden vagyonát egy bőröndben vagy hátizsákban … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Domán István: Múltunkról, múltunkból
Schweitzer Gábor: Könyvespolc
Izraeli modern kerámia
Thury Levente: Kávéházi Lapok
sz. t. g.: Messiásvárók
Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben
Oszip Mandelstam: Szó és kultúra
Oszip Mandelstam: Korunk és … Tovább »
Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »
Évszázadok héber dallamai
Zenei életünkben egyedülálló sorozat bemutatására vállalkozott a Budapesti Tomkins Énekegyüttes. Az elmúlt hónapokban alkalomról alkalomra a legjelentősebb felekezeti liturgiák keresztmetszetét adták a Budavári Palota E épületében, a Királypincében.
„A … Tovább »
„Nyújtsd ki a nyelved!”
Apám a templom udvarán álldogál egy másik zsidóval taleszben és papucsban. Ő kéri, hogy nyújtsam ki a nyelvem. Jóm Kippur napja van, böjt; tizenkét éves vagyok. Hazaszaladtam a templomból valami apróságért, és apám azt akarja ellenőrizni, hogy ettem-e … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola
A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának átlagon felüli eszességét, sokoldalú képességeit már szülőhelyén a községi népiskola tanítói és középiskolai tanárai … Tovább »
Kíváncsi vagyok
Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politikusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kívántak igazságot szolgáltatni: a Klauzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »
A két ország sportkapcsolatai az elmúlt években – az államközi kapcsolatok alakulásával párhuzamosan – nagy fejlődésen mentek keresztül. Erről tájékoztatott Hámori Tamás, az Országos Testnevelési és Sport Hivatal nemzetközi főosztályának helyettes vezetője és Arday Andor, a … Tovább »
Zsidó dallamok a Vigadóban
Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátogatás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szüleimtől eredő. Más volt, ami mégiscsak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként … Tovább »
A római pápával még nem volt alkalmam találkozni, de csodálatosképpen Jeruzsálemben akadt egy közeli barátom, aki valaha beszélt a katolikus egyház fejével. Barátom ma már hatvanöt éves elmúlt, de megszámlálhatatlan álmatlan éjszakán még mindig újra és újra átírja az … Tovább »
CHRISTA EXNER mindig akkor jut eszembe, amikor a különböző vallásfelekezetek merőben eltérő térítési gyakorlata kerül szóba.
Christa augsburgi evangélikus német lány, a Gruber-csoport tagjaként érkezett Izraelbe 1960-ban. Gruber lelkész a zsidókkal szemben lelki jóvátételt … Tovább »