Összesen 49 találat (1 - 20) : Tál Gizella.
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen.
Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és … Tovább »
Százhárom éves korában csütörtökön hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese … Tovább »
Weisz Api, egykori jazzdobos sztárról lánya, Editke mesél, aki zongoristaként játszott.
„Api, mutasd meg, mit tudsz, / Api, kavard a ritmust, / Api, te dob-fenegyerek! / Csöpi, vezényelsz minket, / Csöpi, a ritmust inted, / Csöpi, te is dobolj nekünk! / Játssz most te is velünk, … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »
Soron kívül magyar állampolgárságot kapott Izraelben “Széna téri vadmacska”, a holokauszt túlélő, majd 1956-os harcos Tova Meir.
A soron kívül megítélt magyar állampolgárságot Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár adta át a 96 éves holokauszt túlélőnek, … Tovább »
Mint arról beszámoltunk, Felfedezése után több mint egy hónapig háborítatlanul állt az a Szálasi Ferenc-emlékhely, amit özvegye, Lutz Gizella sírjánál alakítottak ki a Farkasréti temetőben. A sírkövön lévő keresztet nyilaskereszt formájúvá alakították át, a sírkőre felvésték … Tovább »
Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.
A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »
„….nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat…”
A Fischerek kiterjedt családja neológ zsidó volt. Mindenféle lehetetlen, penészes kis lakásokban élő tollal-ronggyal-ócskavassal házaló, vásározó-fuvaros, földműves-munkás férfiak; … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
Mikor megérkeztem, ők már mind réges-rég ott voltak. Rózsi meg Ernő egy nagy rekamién aludt, és mellette volt még egy egyszemélyes ágy, az lett az enyém. Befért még két éjjeliszekrény, és addigra volt ott egy babaágy is a kisfiuknak. Nagyon szép bútoraik voltak, sikerült visszaszerezniük … Tovább »
A Jad Vasem, a jeruzsálemi holokauszt emlékmúzeum kertjében idén ismét túlélők jelenlétében nyitották meg az izraeli holokauszt emléknapot, a jom hasoát – jelentette a helyi média szerdán.
Tavaly a koronavírus-járvány árnyékában elsősorban a televíziók és a számítógépek … Tovább »
Az érmihályfalvi Gizella-malom nemcsak Érmellék egyik legjelentősebb ipari épülete és az Észak-Bihar megyei kisváros egyik jelképe. Az évszázados ingatlan napjainkra düledező állapotba került, azonban már megkezdődött az egykori malom átépítése: kulturális központ lesz belőle. … Tovább »
A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak.
A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapta az életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely … Tovább »
“Csak én, tán átok-verten,
Tündér-úrnő, magam,
Az igazit sose leltem,
Kinek rokon szelleme van.”
/ Titánia panasza/
Test és szépségkultusz, rajongás a lósportért, Andrássy gróf titokzatos szereleme, a Magyarok királynéja, divatikon. Általában ezek jutnak eszünkbe … Tovább »
Rövid időn belül kétszer is végigolvastam Pető Andrea kötetét. Nem mintha könnyen felejthető lenne, sőt, nagyot üt az olvasón – mind témájával, mind azzal a magára mért tárgyilagossággal, amivel a szerző ezt a rendkívül érzékeny területet megközelíti. De muszáj volt újra … Tovább »
Könyvem – úgy hiszem – élettörténetemnek, tudatosodásomnak és monomániás érdeklődésemnek is a tükre. Diktatúrába születtem bele, a kiszolgáltatottság, a szabadság hiánya – és a (Tonio Kröger-i) kirekesztettség – alapvető létélményem volt.
Ezért is érdeklődtem … Tovább »