Összesen 328 találat (201 - 220) : Szombat szerkesztősége.
Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…
„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, … Tovább »
A búcsú mindig nehéz, de van úgy, hogy reménnyel is kecsegtet.
Szerkesztőtársunk, Novák Attila történész több mint egy évtizeden át dolgozott a Szombat redakciójában. Nagy tárgyi tudására, megfontolt véleményére, kritikai gondolkodására mindig számíthattunk, akár belpolitikai, … Tovább »
A búcsú mindig nehéz, de van úgy, hogy reménnyel is kecsegtet. Szerkesztőtársunk, Novák Attila történész több mint egy évtizeden át dolgozott a Szombat redakciójában. Nagy tárgyi tudására, megfontolt véleményére, kritikai gondolkodására mindig számíthattunk, akár belpolitikai, akár külpolitikai vagy történelmi tárgyú írásaira.
A szeptember 15-én zárult De Brooklyn nem tágul! című, New York tematikájú fotópályázatunkra 360 fotó érkezett. A pályázók aktív részvételét ezúton is köszönjük!
A szeptember 15-én zárult De New York nem tágul! című, New York tematikájú fotópályázatunkra 360 db fotó érkezett. A pályázók aktív részvételét ezúton is köszönjük!
Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.
Gólyalábas embereink és tűznyelőink Szombat-transzparenssel jelennek meg
szeptember 18-án, vasárnap délután a Bálint ház előtt, a Nyitott kapuk
rendezvényén.
Az Odeont javaslom de ő ragaszkodik a Kino-hoz. Szerintem mindkettő
egyformán jó társasági hely amolyan „cool kult”– erre le is csap: – Ez
az. Olyan jó volt, amikor utoljára az egész Kultúrház ott volt a
Kinoban. – Most már én is emlékszem, Hajdú Szabolcs Bibliothèqe
Pascal-ját nézte itt az egész szerkesztőség, mert éppen arra készültünk,
hogy a következő Kultúrházban Nóra és én együtt vitassuk meg a filmet.
A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.
Olvasónk írta: Miért is fontos egy keresztény gyökerekkel rendelkező, ám attól
eltávolodó és a zsidó vallásban és izraelita hagyományban új forrást
találó embernek a zsidó hagyomány? Mert példát adhat a vidéki közösségeknek az a
hagyománytisztelet, amellyel a zsidóság a halottaihoz viszonyul.
Feldmájer jól láthatóan nem adott újságírónk kérdéseire tárgyszerű válaszokat, s a
tartalmi hiányosságokat gorombaságokkal igyekezett ellensúlyozni.
Karcagon a Zsidók 1848-ban kezdtek el letelepedni, Kunmadarason,
Kunhegyesen, Kisujjszáláson, Kunszentmártonban, Turkevén és Karcagon a
Hitközség 1855-ban alakult meg. 778 Karcagi zsidóból 446 haltak Mártír
halált.
A radikális iszlám intoleranciájáról és a szent város birtoklásáért
zajló küzdelemről beszélgettek a Könyvfesztivál zárónapján. Az ürügy:
megjelent Dore Gold, volt izraeli ENSZ-nagykövet Harc Jeruzsálemért című
könyvének magyar kiadása. A művet megjelentető Hetek.hu Kft. által
meghívott filozófusok egyetértettek abban, hogy ha Kelet-Jeruzsálem
palesztin fennhatóság alá kerülne, az olaj volna a tűzre.
A Költészet Napjának apropóján a Holokauszt Emlékközpont vendége lesz a Várad című folyóirat szerkesztősége.
A magyar kormány a zsidó közösséggel való új típusú kapcsolattartás, a Holokauszt emlékének megőrzése, a zsidó közösségi igények és az intézményi támogatással kapcsolatos kérdések megvitatására egy bizottságot kért fel, melyben a Mazsihisz képviselői mellett külföldi zsidó szervezetek, a budapesti amerikai és az izraeli nagykövetség képviselői, valamint független zsidó szervezetek és személyiségek is helyet kaptak.
A Szombat húsz évfolyamából készült, 2010 decemberében megjelent válogatásszáma kapcsán néhány írásról, terjedelmi okokból, le kellett mondanunk. Az 1996-ban A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciánkon elhangzott Heller Ágnes előadás is ezek közé tartozott. A sokszor idézett, vitákat generáló írás interneten mindeddig nem volt hozzáférhető.
Komlós Aladár gondolatmenetének kiindulópontját („zsidó lélek”) alapvetően elhibázottnak tartom. Az írás egy romantikus hangvételben megfogalmazott érvelés, mely már megjelenésekor sem tartozott a szellemi progresszióhoz. A huszadik század talán legfontosabb módszertani vívmánya … Tovább »
Már gyerekkorunkban hozzákötötztünk az irodalomhoz. Mint a trecento müvésznövendékei a mesterség alantasabb munkáival mintegy a festéktöréssel és inaskodással kezdtük müködésünket. Öt éves voltam. Szombatonként apámmal és a Hét egész szerkesztöségével beültünk a Central kávéházba. Ök dolgoztak, én pedig a képeslapokat olvastam, természetesen csak a képeket és nem a szöveget. Azután kéziratokat vittem az Atheneumba…
98 éves korában, 2018. február 20-án elhunyt Nemes László író, újságíró, műfordító. Búcsúként önéletrajzát és 2010 augusztusi interjúnkat idézzük, melyet Várnai Pál készített az akkor 90 éves író-újságíróval.
“1938-ban kitüntetéssel … Tovább »