Barbie-n nem fog az idő, pedig túl van már az ötvenedik születésnapján. Ráncfelvarrás nélkül is állja a sarat, még csak nem is őszül! Kire ütött ez a nő?

Barbie ősanyja, Bild Lilli

Barbie egy német újságnak, a Bildnek köszönheti születését. 1952. június 24-én az … Tovább »

Szőnyei Tamás új könyvéről
A szocialista pártállam nemcsak a gyárakat vagy a sajtót, hanem az irodalmi életet is irányítani akarta, és ez nem csekély mértékben sikerült is – derül ki Szőnyei Tamás Titkos írás című, a rendszerváltás előtti magyar irodalom és az állambiztonsági szolgálatok viszonyát feltáró kétkötetes könyvében.

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, … Tovább »

A búcsú mindig nehéz, de van úgy, hogy reménnyel is kecsegtet.
Szerkesztőtársunk, Novák Attila történész több mint egy évtizeden át dolgozott a Szombat redakciójában. Nagy tárgyi tudására, megfontolt véleményére, kritikai gondolkodására mindig számíthattunk, akár belpolitikai, … Tovább »

A búcsú mindig nehéz, de van úgy, hogy reménnyel is kecsegtet. Szerkesztőtársunk, Novák Attila történész több mint egy évtizeden át dolgozott a Szombat redakciójában. Nagy tárgyi tudására, megfontolt véleményére, kritikai gondolkodására mindig számíthattunk, akár belpolitikai, akár külpolitikai vagy történelmi tárgyú írásaira.
 
 

A szeptember 15-én zárult De Brooklyn nem tágul! című, New York tematikájú fotópályázatunkra 360 fotó érkezett. A pályázók aktív részvételét ezúton is köszönjük!
 

A szeptember 15-én zárult De New York nem tágul! című, New York tematikájú fotópályázatunkra 360 db fotó érkezett. A pályázók aktív részvételét ezúton is köszönjük!

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

Gólyalábas embereink és tűznyelőink Szombat-transzparenssel jelennek meg
szeptember 18-án, vasárnap délután a Bálint ház előtt, a Nyitott kapuk
rendezvényén. 

Az Odeont javaslom de ő ragaszkodik a Kino-hoz. Szerintem mindkettő
egyformán jó társasági hely amolyan „cool kult”– erre le is csap: – Ez
az. Olyan jó volt, amikor utoljára az egész Kultúrház ott volt a
Kinoban. – Most már én is emlékszem, Hajdú Szabolcs Bibliothèqe
Pascal-ját nézte itt az egész szerkesztőség, mert éppen arra készültünk,
hogy a következő Kultúrházban Nóra és én együtt vitassuk meg a filmet. 

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

Olvasónk írta: Miért is fontos egy keresztény gyökerekkel rendelkező, ám attól
eltávolodó és a zsidó vallásban és izraelita hagyományban új forrást
találó embernek a zsidó hagyomány? Mert példát adhat a vidéki közösségeknek az a
hagyománytisztelet, amellyel a zsidóság a halottaihoz viszonyul.

Feldmájer jól láthatóan nem adott újságírónk kérdéseire tárgyszerű válaszokat, s a
tartalmi hiányosságokat gorombaságokkal igyekezett ellensúlyozni.
 

Karcagon a Zsidók 1848-ban kezdtek el letelepedni, Kunmadarason,
Kunhegyesen, Kisujjszáláson, Kunszentmártonban, Turkevén és Karcagon a
Hitközség 1855-ban alakult meg. 778 Karcagi zsidóból 446 haltak Mártír
halált.

A radikális iszlám intoleranciájáról és a szent város birtoklásáért
zajló küzdelemről beszélgettek a Könyvfesztivál zárónapján. Az ürügy:
megjelent Dore Gold, volt izraeli ENSZ-nagykövet Harc Jeruzsálemért című
könyvének magyar kiadása. A művet megjelentető Hetek.hu Kft. által
meghívott filozófusok egyetértettek abban, hogy ha Kelet-Jeruzsálem
palesztin fennhatóság alá kerülne, az olaj volna a tűzre.

A Költészet Napjának apropóján a Holokauszt Emlékközpont vendége lesz a Várad című folyóirat szerkesztősége.  

A magyar kormány a zsidó közösséggel való új típusú kapcsolattartás, a Holokauszt emlékének megőrzése, a zsidó közösségi igények és az intézményi támogatással kapcsolatos kérdések megvitatására egy bizottságot kért fel, melyben a Mazsihisz képviselői mellett külföldi zsidó szervezetek, a budapesti amerikai és az izraeli nagykövetség képviselői, valamint független zsidó szervezetek és személyiségek is helyet kaptak.