Összesen 155 találat (61 - 80) : Szalai Anna.
Megjelent a 2017. áprilisi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra! Ha most előfizet a nyomtatott lapra, ajándékokat nyerhet.
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos … Tovább »
Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.
Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?
1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »
„Igen, Weisz nagypapa 1943 tavaszán munkaszolgálatra bevonult Kárpátaljára, Turjaremetére. De már a bevonulás napján tudta, hogy neki semmi köze ehhez az egészhez. Csak idő kérdése volt, hogy mikor lép le, és vesz búcsút örökre munkaszolgálattól és zsidóságtól egyaránt. Mert … Tovább »
Az izraeli hatóságok felszámolták a Hamász egyik merényletet elkövető ciszjordániai csoportját.
Az izraeli biztonsági erők felszámolták a Gázai övezet irányító Hamász radikális palesztin szervezet egyik ciszjordániai csoportját, amely július 1-jén fegyveres merényletet … Tovább »
Szokás Széder estén egy széket üresen hagyni Illés prófétának. “Az üres szék mindig emlékeztet a hiányra, és arra indít, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sok üres szék van, átvitt értelemben az ember életében, s én mindig erre gondolok, amikor vidéken járok Magyarországon, ahol nem is olyan rég pezsgő zsidó élet volt. Gyakorlatilag nem volt olyan vidéki város, falu vagy település, és Budapestnek sem volt olyan kerülete, ahol ne lett volna pezsgő zsidó élet” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mai beszédében a szabadtéri állandó kiállítás megnyitóján. “Ebből a zsidó életből, különösen vidéken, nagyon sok helyett nem maradt más, mint egy üres szék, egy üres zsinagóga.”
Bár a hatósági nyomozás természetesen még nem ért el arra a szintre, hogy egyértelműen az Iszlám Államot (IS) tegye felelőssé a merényletért, a körülmények arra engednek következtetni, hogy az elkövetők az IS hálózatához kapcsolódtak.
A 2015. januári és novemberi párizsi … Tovább »
A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.
Részlet az Oroszlánkórus című, a Magvető Kiadónál hamarosan megjelenő könyvből. A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regénye után most jelenik meg először novelláskötete.
Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.
Klezmer a forradalom után
Ungváry Krisztián több tárgyi tévedést is tartalmazó cikket írt a nagy budapesti gettóról és annak állítólagos megmentőiről (A megmenekülés napja, január 17.). Ungváry szerint a budapesti zsidók életét Gerhardt Schmidhuber tábornok mentette meg, amikor katonáit a nagy budapesti gettó védelmére kirendelte. Erre pedig Szalai Pál, a nyilaspárt rendőrségi összekötője vette volna rá a tábornokot.
Az érdeklődő olvasó bőségesnek tűnő szakirodalmat böngészhet a budapesti zsidóság 1944–1945 közötti üldöztetésének történetéről. Ha azonban figyelmesebben vizsgáljuk a témát, azt tapasztalhatjuk, hogy még alapvető kérdések sincsenek megnyugtatóan feltárva. A világháború … Tovább »
Magyar-Izraeli Tudós Társaság alakult kedden az izraeli Bar Ilan Egyetemen a két ország közötti tudományos együttműködés elősegítésére.
Az újra-felfedezett írónő: Szenes Erzsi
– új könyv Raoul Wallenberg életéről
A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »
Különös kérdéssel járt közben védence érdekében egy csütörtöki tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás. Az ügyvédi minőségében tevékenykedő jobbikos képviselő az eljáró bírónőt felszólította, hogy „az elfogulatlanság megállapítása érdekében” nyilatkozzon arról, hogy zsidó származású-e. Gaudi-Nagy azért tartotta fontosnak megismerni Rózsa Mária felmenőit, mert az ügyben egy másik, szerinte zsidó származású magyar – jobbikul: „zsidó ember” – is érintett.
A Tett és Védelem Alapítvány nevű jogvédő szervezet 42,5 millió forintnyi támogatást kapott az Orbán kormánytól.
1. Radnóti Zoltán: A régi szabály szerint: aki fizet, az rendel…
Édler Eszter: Ius murmurandi – A morgolódás joga mindenkit megilleti. Különösen … Tovább »
Sávuot a Tóraadás ünnepe. Szokás ilyenkor éjjel fennmaradni, tanulni, emlékezve és ellensúlyozva, hogy őseink a Tóraadás éjszakáján, mi tagadás, nem voltak felkészülve az eseményre, és elaludtak. A zsinagógai hagyományos ünnepköszöntő mellett több helyen is tartanak éjszakai … Tovább »
Átadták a Scheiber Sándor-díjakat kedden Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést az idén Erős Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem és Szalai Anna, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, valamint David … Tovább »