Zsinagógatörténet Aleftől Távig című kiállítás nyílt a Kazinczy utcában

Írta: Mika Klára - Rovat: Belpolitika, Hagyomány

Szokás Széder estén egy széket üresen hagyni Illés prófétának. “Az üres szék mindig emlékeztet a hiányra, és arra indít, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sok üres szék van, átvitt értelemben az ember életében, s én mindig erre gondolok, amikor vidéken járok Magyarországon, ahol nem is olyan rég pezsgő zsidó élet volt. Gyakorlatilag nem volt olyan vidéki város, falu vagy település, és Budapestnek sem volt olyan kerülete, ahol ne lett volna pezsgő zsidó élet” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mai beszédében a szabadtéri állandó kiállítás megnyitóján. “Ebből a zsidó életből, különösen vidéken, nagyon sok helyett nem maradt más, mint egy üres szék, egy üres zsinagóga.”

2

Az elmúlt pár évben az EMIH a Budapesti Fesztiválzenekarral közösen járnak településről településre. Elhagyatott zsinagógákat töltenek meg újra élettel, zenével és beszélgetéssel: arról, hogy milyen közösség élt az adott helyen. Fontosnak tartják, hogy a valamikori közösségekről és a ma is pezsgő életet élő közösségekről minél többet megtudjanak az emberek – fogalmazott a vezető rabbi.

Budapesten körülbelül 15 heti rendszerességgel működő zsinagóga lehet, de van még számos olyan zsinagóga épület Budapesten, ami ma is üresen áll, vagy valami más funkciót szolgál – míg vidéken nagyjából ötven ilyen zsinagóga lehet.

Fontos, hogy ezeket a zsinagógákat megismerjük és azt is, hogy mik azok a fix elemei a zsinagóga építészetnek és közösségi életnek, amelyeket felfedezhetünk magából az épületből – ezt hivatott szolgálni a kiállítás. Ilyen például az, hogy egy zsinagóga mindig kelet felé, illetve Izrael felé néz, és sok ablaka van abból a célból, hogy az imádkozók az ég felé tudják emelni a tekintetüket. Az örökmécses pedig a zsinagóga keleti falánál a folyamatos kapcsolatot szimbolizálja az Örökkévalóval.

1

Az EMIH, és különösképpen Klein Rudolf, zsinagóga építészettel is foglalkozó művészettörténész munkájának köszönhetően, a Kazinczy utcában ma megnyílt 7 tablóból álló kiállításon sok érdekességet tudhatunk meg a zsinagógákról és a zsidó életről, a “legekről”: a legnagyobb, a legkisebb, a legidősebb, a legfiatalabb zsinagógáról.

Ha valaki végigmegy ezen az utcán – akár nappal, akár éjszaka, mivel a napelemekkel felszerelt táblák éjszaka is világítanak majd -, akkor magyarul és angolul tud informálódni. “Esetleg az a kérdőjel, amely a zsinagógákkal kapcsolatban általában előfordul, kap egy gondolatjelet vagy egy pontot. Sok minden kiderülhet a látogató számára, de az is lehet, hogy újabb kérdőjelek jelennek meg, és kellően motiváló lesz arra, hogy még jobban elmélyüljenek a zsinagógák, a zsidóság, a zsidó közösséggel kapcsolatos kérdéseik megválaszolásában. Legyen ez az első lépés további lépések megtételében” – hangsúlyozta Köves Slomó.

3

Hegyi László (jobbról a második), az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a kiállítás megnyitóján, mellette Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány ügyvezetője.

Az EMIH vezető rabbija külön köszönetet mondott Hegyi Lászlónak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának a kiállítás létrejöttében nyújtott támogatásért, az elmúlt években a zsinagógák felújításában nyújtott segítségért, és ma a legtöbb zsidó intézményt felmutató Erzsébetváros alpolgármesterének, Dr. Bajkai Istvánnak a folyamatos együttműködésért.

 

támogatás

Címkék:EMIH, hagyomány, zsinagógák