Összesen 852 találat (721 - 740) : Sz. P..
Novák Attila
Színeváltozások(Portrévázlat Szilágyi Ernőről)
Sok olyan ember élt közöttünk, akinek életművét főként az emlékezet őrzi. Ez az emlékezet most egy olyan ember alakját tálja elénk, akiben egyedi és megismételhetetlen módon voltak jelen a század nagy és összeegyeztethetetlennek … Tovább »
Egy diaszpórában élő reflexiói Izrael Állam születésének ötvenedikévfordulójára II.
Izraelt egyre inkább elfoglalják saját belső ellentmondásai, jóllehet az elmúlt évtizedben, az új korszakfordulón: a szovjet birodalom bukása, a nagy alija, a közép-kelet-európai népek … Tovább »
Három könyv a holt-tengeri tekercsekről
A közelmúltban három tudományos igényű munka jelent meg a qumráni közösségről és a holt-tengeri tekercsek viszontagságos történetéről. Mindhárom szerző részletesen beszámol a tekercsek megtalálásának, illetve kutatásának különböző … Tovább »
Mózes urunk kézirataÚtinaplók: Magyarország I. rész
Az 1906-1983 között élt Nehemia Aloni professzor, a középkori héber nyelvű irodalom oktatásával és kéziratainak összegyűjtésével foglalkozott. Ez utóbbi kapcsán szerzett élményeiből írt könyvéből valók budapesti … Tovább »
Konrád György
Aforizmák a zsidók tartósságáról II. rész Minden népnek bonyolult és sokatmondó viszonya van az államában élő zsidókkal, némelyiké különösen bonyolult és megterhelt, mint a németeké, nem zsidók azt is mondhatják: „A zsidók ugyanolyan polgárok, mint … Tovább »
„Képmutató farizeusok” II.
A farizeus szó a héber parus (t. sz. perusim) szóból származik, jelentése kb. „elkülönült”. A rabbinikus iratokban sok mindenre alkalmazzák a kifejezést, úgyhogy szinte reménytelennek tűnik összes jelentésének feltérképezése. Jelenti … Tovább »
Visi Tamás
„Képmutató farizeusok” 1. rész
Egy klisé nyomában
A „farizeus” szó hallatán zavaros asszociációk támadnak agyunkban. „Képmutatás”, „álszent jámborság” talán ezek a kifejezések jutnak először eszünkbe, és fülünkben szinte visszhangoznak Jézus … Tovább »
Posztcionizmus: az új kihívás*
Mi a posztcionizmus?
Az elmúlt évtizedben Izrael-szerte heves vita folyt a posztcionizmusról. Sokan sokféleképpen értelmezték: de inkább tekintették egy bizonyos hangulatnak, tendenciának, vagy orientációnak, semmint ideológiának.
A legegyszerűbb … Tovább »
A nyolcadik nap
1 A dolog engem is mindig nagyon érdekelt, de ilyen messzire álmomban sem jutott volna eszembe visszamenni. Joan és én azonban épp, hogy találkoztunk, máris a születésről kezdtünk beszélgetni. Azt mondtam neki, hogy hiszek a korai tapasztalat fontosságában.
Mit … Tovább »
A zsidó filozófiával összefüggő kérdések elején az a kérdés áll, hogy mi a viszonya a zsidóságnak a filozófiához. A kérdésfelvetés azért sem mesterkélt, mert a zsidóság viszonylag későn kapcsolódott be az i. sz. 6. századától elinduló filozófia vérkeringésébe. Nagyon … Tovább »
Pozsony
július 31.
Azt mondja egy barátom, miért nem utazunk olyan helyre, ahol nincsenek zsidók, így úgysem nyugszom, és nem nyaralás lesz e néhány nap, hanem munka. Szó, ami szó, igaza van.
Feltétlenül meg szeretném keresni például Alexander Ferot, a Szlovákiai Zsidó … Tovább »
A félreértések elkerülése végett szeretném rögtön a kezdetben leszögezni, hogy zsidó hagyomány alatt az írott és a Szóbeli Tan alkotta vallási hagyományt értem. A zsidó nép történelmi szempontból a halakha törvényei által egységes rendszerbe szervezett életformájának … Tovább »
„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem lesz még egyszer egy vibráló intellektuális, politikai és ideológia szekularizmus hordozója, ami egyszerre volt intenzíven zsidó és modem-világi. Ugyanakkor, … Tovább »
A zsidó iskolákban nincs meg a zsidó nevelés minimuma
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széder-asztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmajer Sándor (F.S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O.F.), az egri Székely Gábor (Sz.G.), … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
A gyerekkoromat végigkísérő arcok közül a tébolyult Mose maradt meg legtisztábban emlékezetemben. Mintha egyedül én kötném össze a valósággal, engem pedig ő.
Az évek múlásával elfelejtettem néhány egykori játszótársamat és a legtöbb háború előtt és alatt megismert … Tovább »
Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?
Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális … Tovább »
A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »
Örülnöm kellene, hiszen végre komoly és fontos problémákról alakult ki vita, olyanokról, amelyeknek életszaga van. Ami örömömnek némileg gátat szab, az az a fajta rekapituláció, amelyben a szerző részesíti Írásomat.
Ungvári cikkének több hibája is van. Az egyik az, … Tovább »