Összesen 50 találat (1 - 20) : Stark Tamás.
Lévai Jenő emlékkonferencia
november 24. (péntek)
Helyszín: ELTE ÁJK Kari Tanácsterem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Az ELTE Kommunikáció és Média Tanszék szervezésében
Társszervezők: Magyar Újságírók Szövetsége és MTA Sajtótörténeti Munkabizottság
Médiapartner: … Tovább »
Márta néni szavai csengenek a fülemben: „Andris az egyetemen kísérletezik”.
A szüleimmel voltunk látogatóban Márta néninél, Andris anyukájának, Klári néninek a testvérénél – az Alkotmány utcai általános iskola szeretetreméltó pedagógusánál –, akik amúgy egyetlen … Tovább »
Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez
2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »
A vidéki zsidóság jelenéről és jövőjéről.
A gyászos 1944-es évben május közepétől mintegy 2 hónap alatt a teljes vidéki magyar zsidóság gettóba zárása és deportálása megtörtént. Az elhurcolt 437ezer ember alig 10 százaléka lett túlélő, és tért vissza hazájába. … Tovább »
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Rubin Eszter harmadik regénye, az Árnyékkert.
A mű az 1980-as évek elejétől napjainkig meséli el egy család sorsát, a szocializmusból a vadkapitalizmusba átcsordogáló világban a boldogságért vagy legalábbis a boldogulásért … Tovább »
A német zsidók később, a századforduló körül kitaláltak egy utópiát, a „német-zsidó új kulturális szintézist”, amelyben ott szokás volt hinni. 1933, vagy inkább 1938 után ugyan nem volt már német zsidó, aki ilyesmivel kábította volna magát, de az innen másolt magyar-zsidó … Tovább »
2017-ben a Pécsi Zsidó Hitközség dr. Szántó László Szeretetotthona nyerte el a Twickel – Zichy Mária Terézia Alapítvány által alapított Jószolgálat-díjat az idősekért végzett szociális munka, bentlakásos ellátás kategóriában. A díjazottakról egy vándor fotókiállítás … Tovább »
“Gellér B. István – vagy ahogy édesapja után mindannyian neveztük: Brúnó – zsidó ember volt, noha tudtommal soha nem járt I’tent imádni a zsinagógába.” Ma búcsúztatták Pécsett az elhunyt festőművészt.
Attól megőrizte makacs, kompromisszumot nem ismerő személyisége, hogy … Tovább »
Stark Andrással az 1970-es évek végén ismerkedtem meg, Egerben, egy „pszichoterápiás hétvége” nevű rendezvényen. Vacsora után, borozgatás közben a zsidóságunkról kezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy mindketten ún. „másodgenerációsok” vagyunk, azaz merő véletlenségből életben maradt holokauszt-túlélők gyermekei.
Ezt a tíz cikkünket olvasták a legtöbben 2017-ben.
Ma temetik Stark András pszichiátert, a pécsi zsidó hitközség korábbi alelnökét, a város legendás alakját. Kollégája, barátja, a pécsi hitközség elnöke, a Mazsihisz alelnöke búcsúzik tőle az alábbi írásban.
Ezt a műfajt is Ő találta ki, vagyis inkább föl. A megnevezés … Tovább »
Program:
Földváryné Dr. Kiss Réka, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, elnök – Trauma és tabu. Szovjet fogság és emlékezete.
Dr. Botos János, Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, egyetemi docens – Magyar zsidók a szovjet táborrendszerben 1939-1956.
Dr. Haraszti György, Bölcsészettudományi … Tovább »
Egy fideszes politikus javaslatára kormánypénzből Gulág-emlékművet emelhetnek a Szabadság téren – írja a Napi Gazdaság hétfői száma.
A vadászat istennőjének vésett képével díszített, áttetsző, narancsszínű ékkövet találtak a Nagy Heródes, Júdea királya építtette mauzóleum közelében.
A Jelenkor Az emlékezés feladata című holokauszt-konferenciája kiállításmegnyitóval veszi kezdetét. A Cseri László és Valkó László képeiből készült – 2014. december 23-ig megtekinthető – kiállítást Havasréti József nyitja meg.
Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.
A trianoni béke revíziójára törő Horthy-kori magyar külpolitika egy idő után önmagát megsemmisítő programmá vált, a népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember, a diktatúrák azonban hosszú távon nem életképesek a tömegek részvétele nélkül – többek között erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetében a Horthy-korszakkal foglalkozó kutatócsoport új kutatási eredményeit bemutató rendezvény részvevői az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet 70. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.
Emlékkonferencia
A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.
A baranyai megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése csütörtöki, rendkívüli ülésén a holokauszt 70. évfordulója alkalmából írásban deklarálta azon elköteleződését: Pécs városában – és sehol a világban – többé ne fordulhasson elő, hogy valakit vallása, bőrszíne vagy bármely kisebbséghez való tartozása miatt hátrányos megkülönböztetés ér.