Összesen 59 találat (21 - 40) : Stark Tamás.
Program:
Földváryné Dr. Kiss Réka, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, elnök – Trauma és tabu. Szovjet fogság és emlékezete.
Dr. Botos János, Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, egyetemi docens – Magyar zsidók a szovjet táborrendszerben 1939-1956.
Dr. Haraszti György, Bölcsészettudományi … Tovább »
Egy fideszes politikus javaslatára kormánypénzből Gulág-emlékművet emelhetnek a Szabadság téren – írja a Napi Gazdaság hétfői száma.
A vadászat istennőjének vésett képével díszített, áttetsző, narancsszínű ékkövet találtak a Nagy Heródes, Júdea királya építtette mauzóleum közelében.
A Jelenkor Az emlékezés feladata című holokauszt-konferenciája kiállításmegnyitóval veszi kezdetét. A Cseri László és Valkó László képeiből készült – 2014. december 23-ig megtekinthető – kiállítást Havasréti József nyitja meg.
Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.
A trianoni béke revíziójára törő Horthy-kori magyar külpolitika egy idő után önmagát megsemmisítő programmá vált, a népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember, a diktatúrák azonban hosszú távon nem életképesek a tömegek részvétele nélkül – többek között erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetében a Horthy-korszakkal foglalkozó kutatócsoport új kutatási eredményeit bemutató rendezvény részvevői az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet 70. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.
Emlékkonferencia
A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.
A baranyai megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése csütörtöki, rendkívüli ülésén a holokauszt 70. évfordulója alkalmából írásban deklarálta azon elköteleződését: Pécs városában – és sehol a világban – többé ne fordulhasson elő, hogy valakit vallása, bőrszíne vagy bármely kisebbséghez való tartozása miatt hátrányos megkülönböztetés ér.
Kegyeleti megemlékezés és tudományos minikonferencia október 12-én, pénteken a Kőrösmező – Kamenyec-Podolszkij-i deportálás 71. évfordulója alkalmával
II. világháború – Még mindig hamis számok keringenek az emberveszteségről
A feltételezésekkel ellentétben nincs valamennyi Magyarországról
deportált zsidó nevét tartalmazó lista. Jaross Andor, az 1944-es
belügyminiszter elrendelte ennek elkészítését, de a jegyzéket nem
készítették el teljes körűen. Ahol elkészült, ott sem volt teljes, nem
tükrözte a valóságot.
Pszichiáter, intézetvezető főorvos, egyetemi oktató, számtalan szakmai egyesület alapítója, hosszabb rövidebb ideig vezetője. „Minden szempontból eszmei vezetője a közösségnek” – mondja róla egyik jó ismerőse. Az egyik legismertebb értelmiségi a városban. Az általa sok éve … Tovább »
A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »
Forrás: Hírexta 2007. október 31. / Constantinovits Milán Egy száz évvel ezelőtti csendőrsortűz kapcsán nyilatkozatot fogadtak Szlovákiában, amely a magyarok kizárólagos felelősségét hangsúlyozza, és bűnbánatra szólít fel. A tragédia hátterében álló Andrej Hlinka érdemeit … Tovább »
A meg nem valósult ígéret földje
Gereben Ágnes: „Engedd el népemet!” Zsidók a háború utáni Szovjetunióban
(Athenaeum 2000, Budapest 2003; 416 oldal)
A kommunizmus összeomlásáig a világ harmadik legnépesebb zsidóközössége a Szovjetunióban élt.
Erről a mintegy 2 … Tovább »
Novák Attila: Csapdák és remények
Csite András: Lelki Sebek Közös És Katarzisba Torkolló Gyógyítása
Gadó János: „Nemsokára Európa is érezni fogja a mi problémáinkat”
Eperjesi Ildikó: Szép új Európa
Egy kapcsolatfelvétel anatómiája
Gadó János: Marránus levél Akabából
Szegő … Tovább »
„A KÉT EMLÉKHELY SZEMBEÁLLÍTÁSA ÉRTELMETLEN”
Gadó János a Szombat áprilisi számában részletesen foglalkozott azzal, hogy miért nem készült el az áprilisban megnyílt budapesti holokauszt- emlékhelyre tervezett történeti kiállítás. A szerző a tőle megszokott alapossággal … Tovább »
Stark Tamás: A Két Emlékhely Szembeállítása Értelmetlen
Naftali Kraus: Soázzunk Kevesebbet
Grósz Tamás: Mutassuk Meg Nem Zsidó Felebarátainknak Is
Volant Anna: A Képlet Egyszerű
Seres László: A fal kapta a másikat
Gadó János: Az igazi siker az, ha már nincs ránk szükség
Cs. M.: … Tovább »
Karády Viktor
Az ezredvégi honi zsidóság önképe
(Zsidók a mai Magyarországon. Az 1999-ben végzett szociológiai felmérés eredményeinek elemzése. Szerkesztette: Kovács András. Budapest, Múlt és Jövő, 2002; 162 oldal, 1900 Ft)
Ez a kis könyv a legfontosabb tudományos munka, … Tovább »
Történelmi tényeket és emberi érzelmeket figyelembe vevő kiállítás
A Szombat januári számában írás jelent meg „Újabb fejlemények az auschwitzi pavilon ügyében” címmel. A cikk több – téves következtetésre okot adó – pontatlanságot tartalmaz. Az ügy jelentősége … Tovább »