Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?

Fogadtatástörténeti görbe

A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »

Ömlengő cikkben áradozik a kormányközeli Magyar Nemzet publicistája Csurka István váteszi nagyságáról. Csurka mindent előre megmondott, Csurkának mindenben igaza volt, stb.

A nacionalista, ellenségképben gondolkodó cikkíró (lásd korábbi cikkeit: „Puccsra készülnek a hazaárulók”, … Tovább »

2024-ben lesz az 1944 évi magyar holokauszt 80. évfordulója.

80 magyar zsidó-képeslap – legyen ez egy könyv címe. Nem én találtam ki. Régebben foglalkoztatott már, csak most újra eszembe jutott, mivel közelednek a nagy őszi zsidó ünnepek napjai, elsőként is a szeptember 25-én … Tovább »

Novák Attila történész Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per című kötetének online bemutatóját, e hét csütörtökön 17.00-kor tartják. A kötet a Rákosi-korszak egyik utolsó politikai perét, az 1953-as budapesti cionista pert elemzi és mutatja be.

Novák … Tovább »

Négy munkatárs viszi tovább a honlapot.

Élénk sajtóvisszhangot váltott ki, hogy november 23-án Seres László, a Neokohn hírportál alapító főszerkesztője Facebook közleményben tudatta: távozik a portáltól.

Közleményében nem rejtette véka alá, hogy döntésének oka a … Tovább »

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor, aki – kiterjedt irodalmi munkásságán belül – az erdélyi jiddis népköltészet magyar tolmácsolójaként is ismert volt számunkra. Kevesebben tudják, hogy a jiddis népdalok műfordítása egy nagyobb projekt része volt: Kányádi minden … Tovább »

Sikerül-e tetszhalott állapotából új életre kelteni a zsidó civil együttműködés fórumát?

Hat évvel ezelőtt született egy érdekes kezdeményezés a zsidó civil összefogás fellendítésére: Borgula András (a Gólem színház vezetője)  és mások javaslatára egy internetes … Tovább »

Folyamatosan frissülő ajánlónkból megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!

A Hanuka idén december 13-tól december 20-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től … Tovább »

Avagy: a kritika és a démonizálás különbségéről

A kormánypárti Magyar Idők publicistája a Szombat 13 évvel ezelőtti cikkére hivatkozva próbálja igazolni a kormánypárt nagy Soros-ellenes kampányát.

A szerző bőségesen idéz 2004-ben (!) megjelent írásunkból (melynek … Tovább »

Időszerű-e ma is a kulturális cionizmus 90 éve elhunyt atyja?

90 éve egy apró tel-avivi utcában, mindössze néhány házra a neves Herzlia Gimnáziumtól, a város hatóságai leszerelték azt a közlekedés-gátló láncot, mely más esetekben sábbátkor tartja távol a járműveket … Tovább »

“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »

Az iszlám Európában – helyzetkép, kockázatelemzés, Interjú Gárdos Péterrel, Clara Royer-val és Uri Asaffal, Jónás könyve új fordításban!, Seres Attila: Zsidó százalékok reneszánsza, Gantner Ádám: A szobapincér. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

Interjú Seres Attilával

Sajnos a dolgok jelenlegi állása szerint úgy fest, hogy Holokauszt emlékévvel bánnak el a Holokauszt emlékével.

Lehet-e valaki antiszemita, aki kisebbségvédőnek, az emberi jogok hívének mondja magát?

A válasz: igen.

Kálmán Mihály, a Harvard Egyetem Zsidó Tanulmányok programjának résztvevője a gázai helyzetről és Seres László cikkéről

Vajon a Szombat olvasói milyen borral ünnepelték a pészachot? Olcsó mevusalba mártogatta mindenki az ujját, amikor a hagadában a tíz csapáshoz ért, vagy a százdolláros Carmel Limited Edition-nel fröcskölte össze a tányérját?
Egyáltalán: izraeli, magyar, francia vagy újvilági … Tovább »

Az antiszemita gondolkodásmód a 19. század utolsó harmadában jelent meg Magyarországon. Azóta eltelt egy bő évszázad, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a zsidóellenes előítéleteknek komoly hagyománya alakult ki hazánkban. A legtöbb európai országban szintén a nemzeti kultúra részévé vált az antiszemitizmus, mindez azonban nem adhat fölmentést senki számára, ahogy természetesen igazolást sem.

A közelgő parlamenti választások izgatott várakozással töltik el a magyar zsidókat is. A közvélemény-kutatások fölényes Fidesz-KDNP győzelmet és a Jobbik parlamentbe kerülését jósolják*. Vagy, ha úgy jobban tetszik, totális MSZP, és fatális SZDSZ vereség várható. Ez a fordulat alapjaiban forgathatja fel a zsidó intézményrendszer finanszírozását, és ezáltal a működését is.