Neokohn: A főszerkesztő után hat további munkatárs távozik

Négy munkatárs viszi tovább a honlapot.

Élénk sajtóvisszhangot váltott ki, hogy november 23-án Seres László, a Neokohn hírportál alapító főszerkesztője Facebook közleményben tudatta: távozik a portáltól.

Közleményében nem rejtette véka alá, hogy döntésének oka a kiadó egyre erősebb NER iránti elkötelezettsége, és a kiadói igény a Mazsihisz támadására. Mikor megpróbálta leváltani a NER iránt maximálisan elkötelezett helyettesét, be kellett látnia, hogy a tulajdonosok inkább tőle válnak meg. NER-projektben nem kíván részt venni – tudatta Seres –, és olyanban sem, amelyben egyre inkább tulajdonosi elvárás a neológ hitközség folyamatos támadása.

Seres váratlan lépése után a tulajdonos Megyeri András Jonatánt nevezte ki megbízott szerkesztőnek, aki az EMIH iránti lojalitása mellett a Mazsihisz ellen írott vitriolos cikkeiről (Sípuccai dosszié) ismert.

Ebben a felállásban biztosítottnak látszik az, amit Seres László vélelmezett: a NER iránti elkötelezettség és a neológia iránti ellenséges attitűd. A Neokohn-t birtokló Brit Media EMIH-közeli cég volt a közelmúltig, és sokak szerint az maradt azután is, hogy új tulajdonos, Milkovits Pál megvásárolta azt.

A Kibic honlapján ma újabb hír látott napvilágot: további hat munkatárs neve került ki az impresszumból, név szerint: Csere Ivett, Eperjesi Ildikó, Kertész Ádám, Nagy Gabriella, Wallenstein Róbert és Seres Attila. A döntés okáról a nagyon diplomatikusan nyilatkozó Seres Attila árult el annyit, hogy a főszerkesztő-helyettessel támadt konfliktusai „újságírás-szakmai és kommunikációs kérdéseket” érintettek.

Rövid ideig úgy lehetett tudni, hogy Megyeri állandó főszerkesztővé avanzsál, de a legfrissebb hírek szerint továbbra is csupán megbízott főszerkesztőként látja el feladatát.

Vélhetően olyan főszerkesztőt keresnek a tulajdonosok, akinek szakmai renoméja Seres Lászlóéval vetekszik – így próbálván elkerülni a presztízs csökkenést.

Megyeri András egyelőre csupán a konzervatív elkötelezettségről nyilatkozott, valamint arról, hogy igyekeznek jobban összehangolni a cégcsoporthoz tartozó médiumok munkáját. Ez a Neokohnon kívül jelenleg a Pesti Hírlapot és a 168Órát jelenti.

Az időpont feltehetően nem teljesen véletlen: mint a Demeter-ügy is mutatja, a kormányoldali közeg hangneme durvul, egyre keményebben megkövetelik a teljes lojalitást. Azoknak a sajtómunkásoknak áll a zászló, akik ezt bírják gyomorral. Akik nem, azoknak kívül tágasabb.

*

A látványosan terjeszkedő EMIH új cégei, intézményei körül többnél válságjelenségek észlelhetők, mintha az egész EMIH helyzete látszana meginogni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.

Évek óta parkolópályán van a Sorsok Háza-projekt, érdemi hír nincs róla, kimenetele kétségesnek tűnik.

A médiaportfóliójukat birtokló Brit Media céget eladták, s az új tulajdonosra bízták a kormánypárti „áthangolást”, ez azonban válságot okozott, és távozott a munkatársi gárda meghatározó része a 168Órától és a Neokohn-tól.

Kóser vágóhídjuk milliárdos veszteséget termel, és ezt az EMIH ismeretlen forrásból pótolja ki.

Mindezek elemzése bővebb kereteket kíván, amire még visszatérünk.