Összesen 14,302 találat (13981 - 14000) : S. L..
1884-ben születeti Huszton. Debreceni iskolás korában már írogatott versekét, első kötete Mezőtúron jelent meg 1902-ben. Tizenkilenc éves korában lett budapesti hírlapíró. Ettől kezdve tárcái, karcolatai ezrével jelentek meg. Első jelentékeny verskötetét, amely 1912-ben látott … Tovább »
A vészkorszak Isten büntetése volt, amiért a zsidók eltávolodtak a vallástól és parancsolataitól: és mivelhogy ma sem közelednek a hithez, a vészkorszak megismétlődhet – ezt mondta az izraeli Bnej Brak város ponivezsi jesiva rabbija, Eliezer Sach, akinek minden szavát tanítványainak … Tovább »
Az orosz cár zsidó alattvalói csak 1893-ban kaptak engedélyt arra, hogy Rigában letelepedjenek. A mai Lettország fővárosa lényegében német város volt még akkor, fejlett polgári kultúrája német talajból sarjadt. Hatott ez a frissen létrejött rigai hitközségre is, amely hamarosan … Tovább »
Az eperjesi zsidó temetőben vandál cselekmények és sírkőlopások sorozata zajlott le. Az ortodox temetőben a sírkövek 90 százalékát, a neológ temetőben mintegy 30 százalékát megrongálták, ledöntötték, szétdobálták vagy ellopták. A körülbelül hatvan lelket számláló eperjesi … Tovább »
Aaron Copland halálára
1990. december 2-án New Yorkban meghalt Aaron Copland zeneszerző, karmester és zenei író. Az amerikai zenei élet egyik legmarkánsabb alakját veszítette el benne, aki sokoldalúság dolgában csak Leonard Bernsteinhez volt hasonlítható. Amikor – halála … Tovább »
Interjú Randolph L. Braham professzorral
Az Egyesült Államok Holocaust Emlékbizottságának 1990. július 3-i memorandumában nagy érdeklődéssel olvastuk, hogy „július elején Randolph Braham professzor vezetésével öttagú csoport utazik a Szovjetunióba, hogy megszervezze a kijevi, a … Tovább »
NAPRÓL NAPRA ERŐSÖDIK az a rossz érzésem, hogy az öbölháború nem fogja gyökeresen megváltoztatni a régió helyzetét, hiába a reá fordított tengersok pénz, a világtörténelemben mindeddig ismeretlen arányú légi bombázás, az anyagnak és az életnek a pusztulása. A tét ugyanis … Tovább »
Az első
Buchenwaldban találtam rá. Hamarjában kiszámítottam, hány éves is lehetett akkor. Tizenhárom-tizennégy? A nyolcas barakk „lakója” volt. Gyerekbarakknak neveztük. Pedig hol voltak ők már a gyerekektől? Mindnyájan, még azok is, akik a legkevesebb meghurcoltatáson mentek … Tovább »
Vámbéry Rusztem (1872-1950) Vámbéry Ármin fia, sokoldalú tudós, a radikalizmus nagy alakja. Jogtudós, szociológus, politikus, esszéíró és publicista volt egy személyben.
Itt közölt írása részlet a Századunk 1931. VI. évfolyam 1. számában megjelent tanulmányból. A jeles szerző … Tovább »
Beszélgetés Bácskai Vera gazdaságtörténésszel
Szolgál-e a történelem tanulsággal? Közhely az igenlő válasz, és legtöbbször – sajnos – a tanulság is az: közhelyek, pózok ismétlése más helyzetekben. Pedig segíthet másként gondolkodni, a jelenségek mögött emberi érdekek, … Tovább »
A magyar-zsidó viszonyt taglaló egyik cikkében (1917) Ady Endre egy erdélyi „jeremiádiróra”, Farkas András prédikátorra hivatkozik, aki „Juda és Árpád balsorsának bolondul nagy hasonlatosságát” bizonyítgatta, majd egy ausztráliai néptörzs sajátos ünnepét, a korrobori elnevezésű … Tovább »
A nyilasok reggeli lapja két hasáb terjedelmű cikket közölt „Kossuth lesújtó véleménye a zsidókról, amit a liberálisok még mindig titkolni szeretnének” címmel. A cikk mintegy másfél hasábnyi magyarázgatással és elmélkedéssel és Kossuthnak egy 1844-ben megjelent cikkéből … Tovább »
Minden ülő- és állóhely megtelt a Budapesti Zsidó Hitközség székházának nagy tanácstermében február elsején, de igazán nem is a közönség töltötte meg a helyiséget, hanem a szellem. Megéreztük ezt nyomban, midőn belépett Teller Ede, és helyet foglalván a zöld posztós … Tovább »
A mi nemzedékünknek talán legnagyobb feladata lenne, hogy megteremtsük a lehetőséget egy átfogó magyar zsidó történelem megíráséra, amely felölelné a Magyarországon letelepedett zsidóság történetét a kezdettől a huszadik század végéig. Ennek a történelmi munkának mindenképpen … Tovább »
„Kevesebbet kell magolni és már nem félünk”
AZ ÖBÖL-HÁBORÚ okozta kényszerpihenőben hazalátogató, Izraelben tanuló magyar diákokkal beszélgetek. Vidámak, napbarnítottak, meglátszik rajtuk az ország levegője. Ez a kényszervakáció izgalmakkal, feszültségekkel teli. A hadiesemények … Tovább »
HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.
Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »
Interjú Tütős Sándorral, a Kárpótlási Hivatal elnökével
A Kürt utca 6-ban, a VII. kerületi rendőrkapitányság helyén, 1990. október 15. óta működik a kormány Kárpótlási Hivatala, hogy a személyes szabadságuktól megfosztottak és emiatt anyagi kárt szenvedettek ügyeit kezelje, … Tovább »
A magyarországi zsidók kárpótlásának ügye immár 43 éve húzódik. A lágerekbe, munkatáborokba elhurcoltakat, a munkaszolgálatosokat nem kárpótolták szenvedéseikért. A közülük még életben levők és hozzátartozóik joggal türelmetlenek és sértettek, hiszen elvárhatták volna, … Tovább »
In memoriam Demény Pál
Megajándékozott kiadatlan kéziratának egyik példányával, amelyben ezer kortársáról – munkásmozgalmi militánsokról, antifasiszta ellenállókról, a szocialista eszme és gyakorlat eltorzítóival szembefordult egykori „frakciósokról” – írt többnyire rövid, … Tovább »
Az 1990. július 8-i MIOK képviselőtestületi ülés a rabbikar javaslatára nyolcfős társadalmi bizottságot választott a zsidó szervezetek köréből. Feladata az volt, hogy az átmeneti időben „vigye tovább az ügyeket”, készítse elő a hitközség átalakulását, s a valamennyi zsidó … Tovább »