Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

Rendkívül éles hangú levélben kifogásolták a Mazsihisz vezetői az állami
örökjáradék tervezett újraosztását. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről
van szó: Németországban és Csehországban is elfajuló vitákhoz vezetett,
amikor újonnan fellépő zsidó közösségek az állami támogatás megosztását
igényelték

A Jewish Telegraphic Agency, a legismertebb angol nyelvű zsidó
hírügynökség budapesti riportjában a Kozma utcai temető körüli
vizsgálatokról és a Mazsihiszt körülvevő zűrzavarról ír.

A The Washington Post szerkesztőségi cikke. A cikk mellett közölt
magyarázat szerint a szerkesztőségi cikkek a The Washington Post mint
intézmény véleményét tükrözik, amelyeket a szerkesztő bizottságban
folytatott viták alapján a szerkesztők közösen dolgoznak ki.
 

Makó – Ismét fel kellene újítani az éppen tíz esztendeje átadott makói
ortodox zsinagógát, erre azonban aligha lesz pénz. Az amúgy páratlan
építészeti műremekként is számon tartott emlékhely látogatottsága –
talán az elszomorító küllem miatt is – csökkenőben van.

Atomfegyvereinek megsemmisítésére szólította fel Izraelt Daniel Ortega
nicaraguai elnök saját keddi beiktatási ünnepségén, amelyen jelen volt a
latin-amerikai körúton járó Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is.

A látványban nincs semmi rendkívüli: amerikai egyetemi hallgatók egy
csoportja félkörben állva tapsol, fél lábon ugrál, és jiddisül azt
énekli, hogy “Az der rebe zingt, zingen alle hszidim” (Ha a rebbe
táncol, táncol minden hászid). A jelenet az atlantai Emory Egyetemen
játszódott le, annak a néhány észak-amerikai egyetemnek az egyikén,
amelynek oktatási programjában szerepel a kelet-európai zsidók németen
alapuló nyelve, a jiddis.

Izraeli turisták elleni terrorcselekményt hiúsítottak meg a napokban Bulgáriában – közölte hétfőn a news.bg hírportál. Múlt kedden robbanószerkezetet találtak egy autóbuszban, amelynek a török határról egy bolgár síparadicsomba kellett volna szállítania izraeli turistákat – idézte a honlap az izraeli köztévét.

Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.

Garas Dezső művészete aranykort idéz. Sándor Pál rendező, igaz társa
tudná legjobban megrajzolni a Kossuth-díjas művész portréját. A közönség
szeretete vette körül. Az ironikus, kicsit borús hang mindig az
emberért, a jobbért szólt bátran, és mindig vállalva tévedéseit. Erről
szól ez a kis történet.

A neokonzervatív Welt napilap szerint sem a baloldaliak, sem a
konzervatívok, sem a liberálisok nem igazi demokraták Magyarországon.

A középkori Afganisztán zsidó kereskedőinek tulajdonított 150
pergamentekercset máris az új holt-tengeri tekercseknek kiáltották ki. A
felfedezés új lendületet adhat a Bibliából ismert elveszett tíz törzs
legendájáról szóló vitának is.

Kevés, de sokatmondó gesztussal adja az emberré avanzsáló majmot Óbudán, a Krúdy házban, a Kultea színpadán Molnár Ildikó. Egyszer-kétszer leguggol, felváltva két öklére támaszkodik, hol az egyikre, hol a másikra helyezi súlypontját. 

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Az egyiptomi tábornoki kar felgyorsította a folyamatban levő,
háromlépcsős parlamenti választásokat, miáltal az országnak már február
utolsó hetében kormánya lehet. Alig tagadható, hogy a döntésben súlya
volt azoknak a véres összecsapásoknak is, amelyek karácsony előtt és
után a brutális biztonsági erők és a katonai kormányzás lezárását
követelő tüntetők között lezajlottak.

Egy nappal az új, “többségi” alkotmány hatályba lépése után több ezren
tüntettek az alaptörvény ellen, számol be terjedelmes tudósításban a
budapesti eseményekről a New York Times európai online kiadása, aminek
címlapján vezetőanyag volt a tüntetés, mint azt a Hettie nevű
mikroblogger jelezte is. 

A Time című amerikai magazin online felmérése alapján Recep Tayyip
Erdogan török miniszterelnök lett 2011 legnépszerűbb és egyben
legnépszerűtlenebb embere. Az ellentmondásos végeredmény Törökország
nemzetközi megítélését is tükrözi, amely a harmadik kormányzati ciklusát
koptató, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetésével a
közel-keleti térség egyik legbefolyásosabb, ugyanakkor sokat bírált
politikai szereplője lett