Auschwitz és Trianon

Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Orbán biztosan örül Trianonnak. Hiszen micsoda multikulti lenne itt különben!

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nyilatkozata a „Nemzeti Konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról” c. körlevél kapcsán

Interjú Mérő Verával

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Már az Izrael melletti elfogultsággal nehezen vádolható The New York Times is hosszú riportban számolt be arról, hogy – a palesztin konfliktus ürügyén – amerikai egyetemek százain szerveződtek bojkott-csoportok, amelyek éket vernek a zsidó és a más kisebbségi hallgatók közé. A … Tovább »

A Kuruc.info internetes oldal mögött álló Varga Béla eltűnt az őt kereső amerikai hatóságok szeme elől. Bár a nyomravezetőnek komoly díjat tűztek ki, pontos információk nincsenek arról, hol bujkál. Többen sejteni vélik, hogy Kanadába menekült az Egyesült Államokban őt és feleségét fenyegető eljárás elől. Bár Kanada ki is adhatná, ha megtalálnák, de az ügy „csekély” súlyára való tekintettel ez egyáltalán nem biztos. Persze ha Varga úgy érzi, a nyomában vannak, Kanadából is továbbáll. És hova mehetne? Vajon a magyar állampolgárságát megtartó Varga viszonylag gyakori nevével el tudna tűnni Magyarországon?

Avagy: megtörni a hallgatást?

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Horovitz Tamás weboldalán az alábbi interjú jelent meg Horovitz Tamással.

Május 10-én új elnököt választ a Mazsihisz. Az elnöki székre esélyes három aspiráns közül Horovitz Tamást kérdeztük a programjáról, a kampányról. A zsidó vezetőt szembesítettük az ellenfelei … Tovább »

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

Könnygázt és hanggránátokat vetett be az izraeli rendőrség a rendőri rasszizmus és erőszak ellen Tel-Aviv belvárosában tüntető etióp zsidókkal szemben, miután ismét erőszakossá vált egy tiltakozó megmozdulás.