Összesen 172 találat (21 - 40) : Rajk András.
Egy kutya vágtat az utcákon, egy fiú meg utána. Hosszú kötél köti össze őket, ami folyton belegabalyodik a járókelők lábába, akik méltatlankodnak és szitkozódnak, a fiú meg azt mormogja: „Elnézést, elnézést”, újra és újra. Az elmotyogott bocsánatkérések szünetében kiáltozik: … Tovább »
Könyvkiadói szerkesztő volt, legendás – értő, érzékeny – szerkesztő, akihez szerzők sokasága ragaszkodott. Mándy, Füst Milán, Török Sándor, Örkény, Beney Zsuzsa voltak az állandó szerzői, később, a Szépirodalminál Mészöly, Nádas Péter, Eörsi, Nádasdy Ádám, Pályi … Tovább »
Legtöbbször a Normandia-Nyeman című háborús filmet láttam. Legalább hétszer. Akkori kamaszfelosztásunk három kategóriájából – lövöldözős, baszós, kardozós (bocs, de így mondtuk) – az elsőbe tartozott.
Pápán, a II. világháborúban elhurcolt zsidóság életéről szóló kiállítással az történt, ami errefelé szokott. Jól indult mindent, aztán…
A történet kezdete 2012-re nyúlik vissza. Az Elfeledett szomszédaink annak a közel háromezer pápai zsidó lakosnak … Tovább »
„Volt néhány pillanat, amikor tényleg éreztem őt… nem mint anyát, hanem mint emberi lényt. Olyan emberi lényt, aki itt volt a világban.”
David Grossman baloldali, békepárti izraeli író új regénye, az Egy ló besétál a bárba nyugtalanító emlékezés-monológ. Nem kis érzelmi … Tovább »
Alig tíz évvel azután, hogy a deportált zsidók töredéke hazatért a haláltáborok poklából, 1956-ban újabb dilemmák sorával kellett szembesülniük. Sokadszorra is válaszút elé, megint új életstratégiák kialakítására kényszerültek. Felocsúdni még nem volt idejük, arra sem, … Tovább »
Neumann János – a “Marslakó” – lányának emlékiratai
Emlékiratában Marina von Neumann Whitman beszámol gyermekkoráról, feleleveníti az apjáról őrzött emlékeket. Felvillantja azt a budapesti, művelt, kozmopolita családot, amelyben apja, Neumann János, a modern matematika megteremtője … Tovább »
Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.
November 27-én, péntek este szülővárosában, Haifában győzte le a rák az 52 éves izraeli írót, Izrael egyik legsikeresebb kortárs szerzőjét. Gutfreund néhány éve a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt izraeli írótársaival, mi is interjúztunk vele A mi holokausztunk magyar megjelenése kapcsán.
Nemes Jeles László Saul fia című, cannes-i nagydíjas filmje képviseli Magyarországot a 2015. évi “legjobb idegennyelvű film” kategóriában az Oscar-díjra nevező bizottság szerdai döntése értelmében – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap csütörtökön az MTI-vel.
„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.
A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.
Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése
Holokauszt-túlélő szülők gyermekeiként, mivel kevés élő rokonuk volt, a „kompresszió törvénye” szerint környezetükből gyűjtöttek maguknak rokonokat, nagybácsikat, unokatestvéreket, nagyszülőket. Ezeknek a gyakran furcsa, bogaras, különc embereknek az volt a közös vonásuk, … Tovább »
Részlet az izraeli író könyvfesztiválra megjelenő regényéből.
Konrád György nyitotta meg május 2-án Rajk László Hiányzó sors – Auschwitzi falak című kiállítását, mely május 31-ig látható a 2B Galériában.
Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkalmegrajzolt karakterek
jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek
gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó
állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A
Gonosz Tanács hegyében.
Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkal megrajzolt karakterek jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A Gonosz Tanács hegyében.
Amosz Oz izraeli író könyveinek megjelenése mindig irodalmi eseményt jelent. Akik szerették Szeretetről, sötétségről című memoárját, több ismerős epizódra ismerhetnek rá új regényében, mely a napokban kerül a könyvesboltokba. Ebből közlünk részletet az Európa Könyvkiadó jóvoltából.