Az odaadó munka elnyeri méltó büntetését

Pápa város zsinagógájában 2012-ben mutatták be a város zsidóságáról szóló „Elfelejtett szomszédaink” című kiállítást. Az országos sikert aratott kiállítás anyagát Gyekiczki András állította össze. A kiállítást bemutatták Budapesten, majd külföldön is. Ez volt az első kiállítás ebben a műfajban, s ez inspirált több későbbi, hasonló jellegű kiállítást, például az „Elfeledett Soproniak” c. tárlatot.

 

Minden készen állt az ígéretes folytatáshoz, ám a dolgok másképp alakultak, amiről a Népszava 2019. július 9-i száma így tudósított:

A kiállítás sikerén felbuzdulva, 2014-ben a város önkormányzata egy állandó tárlat ötletével kereste fel az alkotókat – Gyekiczki Andrást, valamint a látványt tervező Rajk Lászlót –, melyet az EMMI –től elnyert 18 millió forint értékű támogatási összegből finanszíroztak. „A feltételekben elég hamar megállapodtunk, és a szerződésben megállapított, 2015. április 30-i határidőre, egy komplett kiállítási anyagot át is adtam. Volt azonban egy elértés köztünk a szerződésben lévő tablók formátumát illetően.”

A szerződésben teljesen egyértelmű, hogy az eredeti, 2012-ben elkészült anyagot nyomdakész állapotban, míg a 2015-ös bővített, immár több mint 100 család történetét feldolgozó verziót digitális formátumban kellett átadni, hiszen azt még a város és az EMMI között köttetett szerződés értelmében, egy a város által megbízott szakértőnek ellenőriznie kellett. „A szakértővel való egyeztetést a várostól magamra vállaltam és elkészítettem a nyomdai változatot is, de némileg később, a szerződésben szereplő határidőnél. A késedelmi díj fizetéséről egy előzetes írásbeli figyelmeztetésben értesítettek. Kértem, hogy a fenyegetéstől álljanak el, és akkor egyéb olyan a szerződésben nem lévő feladatokat is vállalok, amik a kiállítás javát szolgálják. Így például, az eredeti kiállítás szerves részét képező, fehér zászlóselyemre nyomtatott életnagyságú szellemképeket, amiket ők valamilyen módon nem akartak a szerződésbe beletenni, térítésmentesen átadtam volna.”

Elfeledett szomszédaink, avagy hogyan felejtessük el szomszédainkat

Beszélgetés Gyekiczki Andrással, az először 2012-ben, Pápán bemutatott, Elfeledett szomszédaink című kiállítás megalkotójával. “2019. november közepén jogerős ítélettel ért véget egy per, amely több millió forint megfizetésére kötelez egy kemény munkával maradandó értéket létrehozó embert, s örök raktárlétre kényszerít majdnem háromezer, szülőföldjéről elhurcolt, öngyilkosságba űzött vagy brutálisan meggyilkolt pápai zsidó ember emlékezetét őrző gyűjteményt.”

2015 szeptemberében, az eddigre a teljes, szakértővel egyeztetett, nyomdakész állapotban lévő kiállítást birtokló város azonban, a peren kívüli megállapodástól elzárkózva, késedelmi kötbér iránti keresetet nyújtott be egy veszprémi bírósághoz arra hivatkozva, hogy az átadott tablók nem tartalmazzák a szakértői módosításokat, nem a szerződésben szereplő nyomdakész változatban kerültek átadásra, valamint hogy nem minden tablóhoz készült el az angol nyelvű fordítás. Az ügyben 2017-ben indult tárgyalás a Budapest Környéki Törvényszéken, amelynek eredménye a 2019. március végi, a felperes követelését teljes egészében megítélő, 1. fokú bírósági döntés.

Most, néhány nappal ezelőtt Gyekiczki András fb oldalán tette közzé, hogy a bíróság másodfokon is a felperesnek adott igazat, immár jogerősen.

Ennek értelmében 2015. június 22-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatait, illetékekkel együtt közel hatmillió forintot kell kifizetnie.

Gyekiczki András fb oldalán fordult barátaihoz és ismerőseihez, kérvén őket: segítsenek a pénzbüntetés előteremtésében. A mai napig a támogatók az összeg kétharmadát, majdnem 4 millió forintot utaltak át számlájára.

(Az ügy hátterét lásd még itt.)