Dobozba zárt emlékezet

Írta: nepszava.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Tizennyolcmillió forint értékű, közpénzből finanszírozott kiállítás hever a pápai zsinagóga mélyén összetekercselve.

A pápai zsinagóga épülete (fotó: nepszava.hu)

2012. július 15-én nyílt meg először az eredetileg mintegy negyvenhárom, Pápáról elszármazott, a vészkorszak áldozatául esett zsidó család emlékét felelevenítő Elfeledett szomszédaink című, hazai és nemzetközi körökben egyaránt nagy sikert arató – 2014-ben a Rumbach zsinagógában is vendégeskedő – időszaki gyűjtemény a pápai zsinagóga belül bizánci székesegyházra, kívül firenzei palotára emlékeztető, omladozó falai között. „A Soros szükségalaptól, zsidó szervezetektől kaptam támogatást, az érintett családok is derekasan beszálltak, és saját forrást is felhasználtam, hogy létre tudjam hozni ezt a kiállítást. A városhoz nem mentem támogatásért, helyi kapcsolatokon keresztül mindössze annyi segítséget kértem, hogy takarítsák ki a zsinagógát és adjanak áramvételi lehetőséget, ahonnan a világítást meg lehet oldani” – mondta a kiállítás koncepcióját megálmodó és az anyagot összegyűjtő Gyekiczki András.

A kiállítás sikerén felbuzdulva, 2014-ben a város önkormányzata egy állandó tárlat ötletével kereste fel az alkotókat – Gyekiczki Andrást, valamint a látványt tervező Rajk Lászlót –, melyet az EMMI –től elnyert 18 millió forint értékű támogatási összegből finanszíroztak. „A feltételekben elég hamar megállapodtunk, és a szerződésben megállapított, 2015. április 30-i határidőre, egy komplett kiállítási anyagot át is adtam. Volt azonban egy elértés köztünk a szerződésben lévő tablók formátumát illetően.”

A szerződésben teljesen egyértelmű, hogy az eredeti, 2012-ben elkészült anyagot nyomdakész állapotban, míg a 2015-ös bővített, immár több mint 100 család történetét feldolgozó verziót digitális formátumban kellett átadni, hiszen azt még a város és az EMMI között köttetett szerződés értelmében, egy a város által megbízott szakértőnek ellenőriznie kellett. „A szakértővel való egyeztetést a várostól magamra vállaltam és elkészítettem a nyomdai változatot is, de némileg később, a szerződésben szereplő határidőnél. A késedelmi díj fizetéséről egy előzetes írásbeli figyelmeztetésben értesítettek. Kértem, hogy a fenyegetéstől álljanak el, és akkor egyéb olyan a szerződésben nem lévő feladatokat is vállalok, amik a kiállítás javát szolgálják. Így például, az eredeti kiállítás szerves részét képező, fehér zászlóselyemre nyomtatott életnagyságú szellemképeket, amiket ők valamilyen módon nem akartak a szerződésbe beletenni, térítésmentesen átadtam volna.”

2015 szeptemberében, az eddigre a teljes, szakértővel egyeztetett, nyomdakész állapotban lévő kiállítást birtokló város azonban, a peren kívüli megállapodástól elzárkózva, késedelmi kötbér iránti keresetet nyújtott be egy veszprémi bírósághoz arra hivatkozva, hogy az átadott tablók nem tartalmazzák a szakértői módosításokat, nem a szerződésben szereplő nyomdakész változatban kerültek átadásra, valamint hogy nem minden tablóhoz készült el az angol nyelvű fordítás. Az ügyben 2017-ben indult tárgyalás a Budapest Környéki Törvényszéken, amelynek eredménye a 2019. március végi, a felperes követelését teljes egészében megítélő, 1. fokú bírósági döntés. „A város azzal védekezik, hogy a digitális változat sok mindent tartalmazhat, köztük a nyomdakész verziót, pedig mikor nyomdakész verzióról volt szó, mint pl. a 2012-ben elkészült kiállítást illetően, ott egyértelműen ez szerepelt. Ezzel szemben, a 2015-ös gyűjtemény esetében, amely még szakértői konzultációt kívánt, nem tudtam nyomdakész verziót szállítani, hiszen nem tudtam, milyen típusú változásokat fognak előírni.”

Teljes cikk

támogatás

Címkék:Pápai zsidóság