Összesen 70 találat (1 - 20) : Primo Levi.
Antiszemita felirattal rongálták meg csütörtökön Milánóban azt a holokauszt-emlékművet, amely Anne Frankot és Primo Levi olasz írót, holokauszt-túlélőt ábrázolja. A falfestményre a „Coloni Sionisti Nazisti” („Cionista telepes nácik”) feliratot festették – számolt be az … Tovább »
Olvasói levél
Alulírott alaposan gyanúsítható folytatólagosan elkövetett életbenmaradás bűntettével. Alulírott, miként azt egy magánhasználatra szánt életrajzában leírta: „Születésemkor – Budapesten, 1933. október 10-én láttam meg a napvilágot – eleve halálra ítéltek, … Tovább »
Hága város önkormányzata, a Hágai Zsidó Kulturális Centrum és az Izraeli Követség évente szervez Holokauszt-megemlékezést a Hágai Nemzetközi Bíróság (népszerű nevén: a „Békepalota”) épületében. (Nem tévesztendő össze a Nemzetközi Büntetőbíróság szintén Hágában … Tovább »
A spanyol közéletben és kulturális életben a 19-20. század fordulóján
A filosefardísmo történeti háttere és következményei
Egy 2015-ben meghozott törvény értelmében 2019 szeptember végéig nyújthatták be kérvényüket azok a szefárdok, akik az úgynevezett … Tovább »
Ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen, fontos, hogy a felnövekvő generációk pontosan megismerjék a holokauszt és az azt megelőző időszak történetét – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.
Rétvári Bence a Töredezett … Tovább »
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Kortárs definíciós kísérletek
2021-ben jelent meg Ilan Stavans Jewish Literature: A Very Short Introduction című könyve az Oxford University Press „A Very Short Introduction” sorozatában.[1] Az átfogónak tűnő cím – „Zsidó irodalom” – ellenére Stavans a modern zsidó … Tovább »
Bruck Edith-et gyerekként családjával Tiszakarádról deportálták.
Szüleit meggyilkolták, ő a lágert túlélve visszatért Magyarországra, majd Izraelbe vándorolt. Folyamatos költözködései közben sokféle munkát végzett: volt balerina, szabónő, modell, szakácsnő, szépségszalon … Tovább »
Aki irtózik a fizikai bosszútól, aki úgy akar elégtételt venni a rajta esett szörnyű, testet-lelket megtipró megaláztatásért, hogy közben mégis ember maradjon, az milyen eszközt választhat?
A holokauszt után sokan tették fel ezt a kérdést maguknak – és sajnos nagyon sokan, … Tovább »
Részlet a szerző “Számonkérés a holokausztért. Tettesek, áldozatok, bírák” (Múlt és Jövő, 2022) c. könyvében “Árulók – áldozatok – áldottak. Van-e bűn a “szürke övezetben”? címmel közzétett tanulmányából.
8.
A nácik alól felszabadult országokban a kollaboránsokkal … Tovább »
Összesen tizenkét név szerepel Olaszország egyik legrangosabb irodalmi elismerése, a Strega-díj jelöltjeinek listáján – írja könyvesmagazin.hu. A nyertes nevét júliusban hirdetik ki.
Hatvankét címből választották ki az olasz Strega-díj döntéshozói azt a tizenkét szerzőt, … Tovább »
Ferenc pápa meglátogatta római otthonában Bruck Edith magyar származású írónőt, holokauszttúlélőt – tájékoztatott közleményében szombaton a szentszéki szóvivői hivatal.
Az egyórás találkozójukon a 89 éves írónő a koncentrációs táborokban tapasztaltakról … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Mi marad Auschwitzból? – kérdi Giorgio Agamben, korunk egyik legismertebb filozófusa. Válasza Ami Auschwitzból marad című kötete alcímében olvasható: az archívum és a tanú. Az olasz gondolkodó talán legtöbbet idézett könyve húsz évvel a megírása után is aktuális.
A Kijárat … Tovább »
Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.
Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »
Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, a Baltikum irodalmának szakértője (1940-2018). Élete utolsó szakaszában nagyon készült rá, hogy Zsolt Bélát, a két világháború közötti magyar irodalom és magyar zsidó irodalom 1949-ben elhunyt izgalmas alakját, legendás politikai újságíróját, … Tovább »
Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »
Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál
Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Interjú Gideon Greif izraeli történésszel, a Könnyek nélkül sírtunk című, a Sonderkommandókról írt könyv szerzőjével.
Ön 1986-ban kezdete kutatni a Sonderkommandók történetét. Mikor fejezte be a kutatást?
Nem fejeztem be: a mai napig kutatok és publikálok a témában. … Tovább »