Összesen 65 találat (41 - 60) : Primo Levi.
Kertész Imre Nobel-díjas írónak ítélték oda Olaszországban a Cesare Pavese (1098-1950) íróról és költőről elnevezett irodalmi elismerés, a Grinzano-Cesare Pavese különdíját, amelyet az antifasiszta olasz szerző születésének 100. évfordulója alkalmából adtak ki.
A moszkvai Text kiadó jelentette meg Szántó T. Gábor Obratnij bilet (Retúr) című elbeszéléskötetét Jurij Guszev fordításában. A sorozat korábbi szerzői többek között Kertész Imre, I. B. Singer, Saul Bellow, Primo Levi és Aharon Appelfeld.
Szántó T. Gábor író, költő, a Szombat, … Tovább »
Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.
HELLER ÁGNES
Néhány gondolat a holokauszttraumáról
A”trauma” fogalma a baleseti sebészet köréből került a pszichológiai szótárba, elsősorban Freud, majd Lacan jóvoltából, akik számos neurotikus szimptóma együttest visszavezettek egy korábbi és lényegében gyógyíthatatlan, … Tovább »
MELVIN JULES BUKIET
Semmi nem tesz szabaddá*
Melvin Jules Bukiet amerikai zsidó író, hat prózakötet szerzője. Legutóbbi munkái a Strange Fire című regény és a Faker’s Dozen című novellagyűjtemény. Két antológiát szerkesztett: a Neurotica címűt zsidó írók szexuális … Tovább »
Charles S. Liebman
Hagyomány, judaizmus és a zsidó vallás a mai izraeli társadalomban
Tanulmányomban azt a gondolatot szándékozom kifejteni, hogy míg a jisuv (a palesztinai zsidó közösség) időszakában megkülönböztethető volt egymástól, ám egymás mellett élt a Hagyomány, … Tovább »
„Én Auschwitz-ot igazán a magyar kommunista diktatúrábanértettem meg”*
Kertész Imrével beszélget Bőhm Ágnes
Kertész Imre zsidó írónak vallja magát, aki magyar nyelven ír. Könyvei az egyén sorsáról szólnak a totalitárius rendszerben.
Ön az első Holocaust-író, … Tovább »
A száműzött nyelve
Olvasónapló Kertész naplóiról és esszéiről
(Kertész Imre: Valaki más. Magvető, 139 oldal, 890 forint.
A száműzött nyelv. Magvető 297 oldal. 890 forint)
A Kertész Imre életműsorozatban megjelent két könyv a rendszerváltást követő, kilencvenes évek … Tovább »
Ízlések és szempontok
Két prózaantológia
(Itt nincsenek pillangók? Mai zsidó próza. Válogatta Pécsi Katalin. Bp. PolgART Kiadó, 2000, 461 old., 2990 Ft)
(Budapesti aggadák. Holocaust utáni próza. Összeállította Kőbányai János. Bp. Múlt és Jövő Kiadó, 1999, 343 old., … Tovább »
2000. április 6-án tartotta rendes évi Képviselő-testületi ülését a Budapesti Zsidó Hitközség. A közgyűlés ötvennégy fő jelenlétében, Fröhlich Róbert főrabbi nyitóimája után Lancz Tibor elnökletével kezdte meg munkáját.
Elsőként Sessler György, a Számvizsgáló … Tovább »
Vészkorszak és pszichoterápia
A „holocaust túlélési szindróma” gyógyítására hozta létre öt évvel ezelőtt – Magyarországon és Közép-Kelet-Európában egyedüli ilyen jellegű intézményként – pszichoterápiás rendelőjét a KÚT Alapítvány. November 13-15. között az … Tovább »
Imre Kertész: THE HOLOCAUST AS CULTURE In the course of a walk one day in 1989 in Vienna where I visited for the first time in my life, I found myself in a picturesque square in the inner city. A flight of steps led towards the Danube, and the narrow, winding cobble-stoned streets were lined with … Tovább »
Pécsi Katalin
„Ne bántsd a holocaustomat!”Tűnődés a holocaust történetének oktatásáról
Láttam egy fantasztikusan érdekes filmet a tavalyi Izraeli Filmhéten. A címe azóta se megy ki a fejemből: „Ne bántsd a holocaustomat!” Ennél frappánsabban aligha lehetne kifejezni … Tovább »
1996. december 24.
Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp beleharaphatnak fokhagymás … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)
Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
(Abba Kovner: Megillott Ha’edut [A tanúság tekercsei]. Mossad Bialik, 277 oldal, 160 sékel.)
A zsidó történelem olyan sok katasztrófát ismert, hogy nem meglepő, ha ezek sokszor összemosódnak nemzeti és vallásos irodalmunkban. A bibliai Siralmak könyvét Jeruzsálem kifosztása és … Tovább »
(sz.é.): Mozgatókerekek
Szécsi Éva: Beszéljük egymás nyelvét!
Hírek
A vilnai foltvarró unokája: Lord Taylor of Gostforth főbíró
V. Gy.: A FÁK-on is kihajt az ág
Szántó T. Gábor: Konrád
Erős Ferenc: A Cinkos-t újraolvasva
Pető Katalin: Ki, ha nem te, és mikor, ha nem most?
Balog … Tovább »