A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Folyamatosan növekszik a zsidók elleni támadások száma Franciaországban, ezúttal egy fiatal nőt és egy 16 éves fiút támadtak meg Párizsban és annak környékén. A zsidó nőnek azt üvöltötték: „Hitler félmunkát végzett!”

Antiszemita támadás ért egy zsidó nőt és … Tovább »

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

A fenti címmel jelentek meg Hankiss Ágnes haszid történetei a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadásában. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.

Vonzások és városok
Cfát
(részletek)
Cfát, a város magasan fekszik a Genezáreti tó fölött, a hegyen. Fullasztóan felfelé … Tovább »

A zsidó közösségeket bemutató sorozatunk első részében Dániába látogatunk.

A zsidó közösség apró kisebbség Dániában. A befogadó társadalom szinte példa nélkül álló toleranciával viszonyult felé az évszázadok során. Az általános dán hozzálás mindig is pozitív … Tovább »

A zsidó humor fényei és árnyai

A három Gábor lány csodaszép volt.   Az a pletyka járta, hogy amikor Vilmos papa nyitott autójába ültette őket, és végighajtott az Andrássy úton – leállt a forgalom.   

 A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

„Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak” – idézte a zsoltár szavait e cikk szerzője nyáron, amikor rabbivá avatták Budapesten, a Rabbiképző Intézetben.

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Az életünket kitöltő szakadatlan evésről és szűnni nem akaró éhségről szól a Gólem Színház interaktív tájelőadása, a Szakácskönyv a túlélésért, amely Czingel Szilvia azonos című könyve alapján került színpadra. Élettörténet és receptgyűjtemény – a holokauszt e különös és hátborzongató lelete – elevenedik meg a Kőleves Vendéglő emeletén, amely az előadás idejére Hédi néni nappalijává formálódott. Borgula András és Németh Virág az eredeti történetet – esszenciális módon – összesűrítette.

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Történetek a velünk élő múltról.

Mark Weitzman, az amerikai Wiesenthal Központ igazgatója nyilatkozatban kérte, hogy ne tartsák meg a február 20-i Wass Albert felolvasást a New York-i Magyar Házban.  

A nyilatkozat idézi Randolph Braham történészt, aki szerint Wass fasiszta kollaboráns és antiszemita … Tovább »

A náci háborús bűnösök leszármazottainak élete, háttérben a hírhedt szülők, nagyszülők barbár cselekedeteivel, vissza-visszatérő téma a médiában. Mi történt Hitler egyik leghűségesebb hívének, Martin Bormannak fiával, a katolikus lelkésszé vált Adolffal?

 Martin … Tovább »