A nagylelkű ember negyvenedet ad. Bet Sámáj szerint harmincadot. Átlagos ember ötvenedet ad, a „rossz” ember hatvanad részt.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

Hetvenöt éve, 1941. augusztus 27-28-án történt a holokauszt első tömegmészárlása: a Szovjetunió német megszállás alatt lévő nyugati részén, a ma Ukrajnához tartozó Kamjanec-Pogyilszkij – akkori hivatalos nevén Kamenyec-Podolszkij – közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról … Tovább »

“Azt akarta mondani, hogy adomány, de azt mondta tized… szava nem számít. Mindaddig, amíg nem beszél a szíve szerint.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően … Tovább »

Aki ültet szombaton, ha tévedésből tette: meghagyja, ha szándékosan, kihúzza a földből. Ha a hetedik évben tette, akár tévedésből, akár szándékosan, kihúzza a földből.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az … Tovább »

Stieréknél és nálunk, a Kohav családban is, a férfiak élnek tovább. Az évtizedek alatt megszámlálhatatlanul sok fazék ünnepi húslevest megfőző asszonykezek hamarabb kifáradtak. Amikor még szegény mama élt, ha elutazott valaki a családból, mindig húslevessel, saját kezűleg gyúrt … Tovább »

Öten nem választhatják le az adományt, és ha mégis adományoztak, az adományuk nem adomány: A süket, a gyengeelméjű, a kiskorú, az aki nem a sajátjából ad, és a pogány, aki az izraelita termékéből ad, akár az utóbbi beleegyezésével. Adománya nem adomány.

A Misna, magyarul … Tovább »

Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről

Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa

Az 1960-ban Prágában született, de 1970 óta Németországban élő Maxim Biller novellájában visszarepül a múltba, a korábban az Osztrák–Magyar Monarchiához, 1938-ban, történetünk idején azonban már Lengyelországhoz tartozó Drohobicsba, hogy belebújjon az ott élő Bruno Schulz fejébe, s megismertesse az olvasóval az író világát.

Párbeszéd a párbeszédről.

Akinek maradt a hetedik év gyümölcséből és elérkezett a biur ideje, három étkezésnek megfelelő mennyiséget ajándékoz mindenkinek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

Párbeszéd a párbeszédről – Wildmann János válaszát közöljük

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

A babka, ez az évszázados lengyel zsidó sütemény Yotam Ottolenghi jóvoltából indult el világhódító útjára, aki Jerusalem című szakácskönyvében újra felfedezte az addig a nagymamák konyhájában szerényen bújkáló csokoládés kalácsot.

Ottolenghiről bővebben a Szombat … Tovább »

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Horovitz Tamás közel tíz éve vezeti az aktivitása és lélekszáma alapján vidéken egyedülállónak számító Debreceni Zsidó Hitközséget. Milyen viszonyt ápolnak a többi gyülekezettel? Miért tartják fontosnak, hogy bárki betérhessen a rendezvényeikre? Hogyan élnek, milyen hagyományaik … Tovább »