Misna magyarul – Maaszrot 5.

Hangyabolyra, mely éjszaka a tizedre váró halom gabona közelében áll, [tizedet kell kiszabni], mert az éjszaka alatt a bolyban gabona gyűlik össze.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj, Kilájim, Sviit és Trumá traktátusok után most a Máászrot traktátust közöljük folytatásokban, melynek első része itt, második része itt, a harmadik rész itt, negyedik része itt olvasható.

 

MÁÁSZROT: MISNA 5/ 1

Aki palántát húz ki a földjéből, és átülteti egy másik, de saját ágyásba, nem fizet tizedet. Akkor vásárolta, amikor még a földben volt, mentes. Ha azért vette, hogy a barátjának küldje, mentes. Rabbi Eliezer ben Ázárjá azt mondja: Ha hasonló [palántákat] árulnak a piacon,[1] akkor ezek után is tizedet fizetnek.

 

MÁÁSZROT: MISNA 5/ 2

Átülteti a tormát és a retket a saját zöldségeskertjében egy másik helyre, hogy magot teremjen, tizedet fizet, mert a magokat csak tárolja.[2] Hagyma (csomóban), mely gyökeret hajt a padláson, ez megvédi a tisztátalanságtól. Törmelék borul rá, és kiválik a csomóból, olyan, mintha el lenne ültetve.[3]

 

MÁÁSZROT: MISNA 5/ 3

Senki ne adjon el gyümölcsöt, – mikor beköszönt a tized leválasztásnak ideje, – olyasvalakinek, aki járatlan a tizedek törvényében. A smitá évben hasonlóan, ne adjon el annak, aki nem ért a hetedik év szabályaihoz. Ha megérett a termése,[4] magának tartja az érettet és eladhatja a többit.

 

MÁÁSZROT: MISNA 5/ 4

Senki ne adjon el szalmát, vagy olíva maradékot, vagy a szőlőprés üledékét, annak aki járatlan a tizedekben, és megpróbál levet préselni ezekből. Ha préselt, tizedet fizet, de a papi adomány (trumá) alól felmentik, mert ha adományoz, akkor az jár a fejében mi van a törekkel, a szalmán belül és kívül.

 

MÁÁSZROT: MISNA 5/ 5

Aki zöldséges kertet vásárol Szíriában,[5] még ha nem is érkezett el a tized szezonja, tizedre köteles.[6] Ha elérkezett a tized szezonja, mentes,[7] és szedi a zöldséget a szokásos módon. Rabbi Jehuda azt mondja, munkásokat is bérelhet, és szed. Rabban Simon ben Gamliel azt mondja: Mikor van így? Ha megveszi a földet. Ha azonban nem vette meg a földet, mentes a tized alól, ha nem érkezett el a tized ideje. Rabbi szerint le kell választania a tizedet a számítás szerint.

 

MÁÁSZROT: MISNA 5/ 6

Aki italt készít úgy, hogy mércével vizet ad a szőlőprés üledékéhez,[8] ugyanannyi mennyiséghez jut, tizedet nem fizet. Rabbi Jehuda kötelez. Többet talál a kezdeti mennyiségnél, máshonnan vesz a tized kifizetéséhez a számítás szerint.

 

MÁÁSZROT: MISNA 5/ 7

Hangyabolyra, mely éjszaka a tizedre váró halom gabona közelében áll, [tizedet kell kiszabni], mert az éjszaka alatt a bolyban gabona gyűlik össze.

 

MÁÁSZROT: MISNA 5/ 8

A Báál-Bekből való fokhagyma, a hagyma Rikpából, a bab Ciliciából, és az egyiptomi lencse, és Rabbi Meir szerint a kolokázia is, Rabbi Joszi szerint a kolokázia babja, mentes a tized alól, és bárkitől vásárolható a szombatév közben. A felső luf magja, a póréhagyma magjai, a hagyma magjai, a retek magjai, a torma és más kerti zöldség magjai, melyek nem ehetők, mentesek a tized alól, és bárki kereskedhet velük a szombatév alatt. Ezen magok „apja” [amelyből nőnek], még akkor is ha papi adományok, ehetők [nem papok által].[9]

[1] Ezekkel már nincs munka, teendő.

[2] A mag kész terméknek tekinthető, ezért tizedre köteles.

[3] Ha olyan, mintha a földben lenne, az tizedre köteles. (héb. mehubár).

[4] A termésének egy része már megérett a tized időszakra, másoké még nem.

[5] Idegentől vásárol. Szíriában, (amit Dávid király elfoglalt) és ahol részben betartják a törvényeket, így a tizedet is).

[6] Köteles, mert a föld az ő kezében van, aki „Izrael”.

[7] Mentes, ha a idegenek szerinti tized ideje elérkezik.

[8] Szőlőmag, élesztő és víz: héb. metámed. Leírások szerint, az üledékhez három korsó vizet ad, és az eredmény három és fél korsó ital.

[9] A felsorolt kerti magoknak nem az idegen eredete okozza a tized alól való felmentést, hanem az, hogy nem ehetők.