Misna magyarul – Kilájim 1.

Ne szánts ökörrel és szamárral együtt, (MTörv 22). Szántóföldedet ne vesd be kétféle vetőmaggal és a szőlődet ne vesd be kétféle vetőmaggal, (Lev 1, 9).

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá és Demáj traktátus után most a Kilájim traktátust közöljük folytatásokban.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

*

MISNA: KILÁJIM

Első rend, negyedik traktátus

A Kilájim traktátus teljességben (a gemarával együtt) csak a Jeruzsálemi Talmudban szerepel. A traktátus neve héb. Kilájim  (כלאיים), a kale szóból ered (kapcsol, tart, bebörtönöz, stb. ). A Kilájim a tiltott keverékekre vonatkozik, elsősorban a háziállatok, a mezőgazdasági termékek és bizonyos ruházati cikkek vonatkozásában.

Közismert a len és gyapjú tiltott keveréke, melyet héberül sáátnez-nek neveznek, mely három szó rövidítése. A szó etimológiájára maga a Kilájim traktátus ad magyarázot, (9. 8).

A Magyar Zsidó Lexikon így ír:

“Sáátnez (héb.), vegyes szövés. A vegyes szövésű ruha viselését a Biblia eltiltotta: Kétféléből készült ruhát, vegyes szövésből, ne ölts fel, (Lev 19. 19). Ne ölts fel vegyes szövést, gyapjút és lent egybeszőve, (MTörv 22. 11). A Maimuni (Maimonidesz) szerint ez a törvény a környező népek szokásainak kiküszöbölését célozta. E törvény mai napig érvényben van és a szigorú ritusuak nem öltözködnek S.-ben. Vegyességi tilalmat tartalmaz a Kilájim törvénye is. Ez baromra, vetőmagra, szőlőre és ruhára vonatkozik. Ne szánts ökörrel és szamárral együtt, (MTörv 22). Szántóföldedet ne vesd be kétféle vetőmaggal és a szőlődet ne vesd be kétféle vetőmaggal, (Lev 1, 9). E tiltott vegyességekhez számítható a tejes-húsos keverésének tilalma is. L. Kasrusz” (Idézet: Magyar Zsidó Lexikon, 1929).

A háláchá szerint két esetben megengedhető a sáátnez  használata: a főpap övének, (héb. ávnet) valamint a közönséges imarojt, (héb. cicit ) készítésében. Az utóbbi csak abban az esetben lehetséges,  ha a festésére való tchelet festék előállítható.

KILÁJIM: MISNA 1/1

A búza és a konkolyperje[1] együtt nem számítanak tiltott keveréknek. Az árpa és a zab; a tönköly és a rozs; a bab és a csicseriborsó; a borsó és a bab; a fehér bab és a vesebab együtt nem számítanak tiltott keveréknek.

KILÁJIM: MISNA 1 /2

Az uborkadinnye és az uborka együtt nem számítanak tiltott keveréknek. Rabbi Jehuda azt mondja: Tiltott keverék. A kerti saláta[2] és a vadsaláta [keszegsaláta]; a cikória és a mezei cikória [katáng]; a póréhagyma és a vad póréhagyma; a kerti koriander és a mezei koriander[3]; a mustár és az egyiptomi mustár;[4] az egyiptomi tök és a vad tök; az egyiptomi bab és a karob, nem számítanak tiltott keveréknek.

KILÁJIM: MISNA 1/ 3

A fehérrépa és a retek; a káposzta és a karfiol; a spenót és a kerti laboda [paréjféle] nem számítanak tiltott keveréknek. Rabbi Ákivá hozzátette: A fokhagyma és a vadfokhagyma [medvehagyma]; a hagyma és a gyöngyhagyma; a farkasbab és a vadon termő farkasbab[5] nem számítanak tiltott keveréknek.

KILÁJIM: MISNA 1/ 4

Gyümölcsfák esetén: A körte és a vadkörte; a birsalma és a naspolya nem számítanak tiltott keveréknek;  az alma és a vadalma; az őszibarack és a mandula; a szilva és a gránátalma, annak ellenére, hogy hasonlítanak egymásra, tiltott keverékek.[6]

KILÁJIM: MISNA 1/ 5

A retek, a fehér répa, a mustár, a vadrepce, a görög tök és az egyiptomi tök, a keserű alma, annak ellenére, hogy hasonlók, a keverékük tiltott.

KILÁJIM: MISNA 1/ 6

A farkas és a kutya; a falusi kutya és a róka; kecskék és szarvasok; hegyi kecskék és juhok; ló és öszvér; öszvér és szamár; szamár és vadszamár; annak ellenére, hogy hasonlók, keverékük tiltott.

KILÁJIM: MISNA 1/ 7

Nem kereszteznek fát fával[7]; zöldséget zöldséggel; fát zöldséggel; zöldséget fával. Rabbi Jehuda megengedi a zöldséget fával.

KILÁJIM: MISNA 1/ 8

Nem ültetnek zöldséget a szikamor fa csonkjába; nem keresztezik a rutafajtát a kasszia fával[8], mert ez zöldség és fa keveréke; nem ültetnek fügefa oltóvesszőt a kövirózsa közé, hogy árnyékot adjon; nem nyomják bele a szőlőtövet a dinnyébe hogy az nedvességgel táplálja, mert ez zöldség és fa keveréke. Nem teszik bele a tökmagot a mályva virágába, hogy az nedvesen tartsa, mert ez zöldségek keveréke.

KILÁJIM: MISNA 1/ 9

Fehérrépát és retket tárol [nem ültet] a szőlő alatt, és amikor kihajtanak a levelek, nem kell tartania a kilájimtól, se a szombatévtől, se a tizedtől, sőt még szombaton is kihúzhatja a földből.  Ha együtt vet búzát és árpát, az kilájim. Rabbi Jehuda azt mondja: Nem számít annak, csak ha a búzamag és árpamag keveréke eléri  a [2:1 arányt]; vagy egy búzamag és két árpamag [1:2] ; vagy búzamag, árpamag és tönkölymag [keverék arány 1:1:1].

[1] Konkolyperje: gabonagyom.

[2] Kerti saláta: a misna a héb. hazeret szót használja, amely a mai szóhasználatban tormát jelent.

[3] Mezei koriander, héb. kuszbár száde.

[4] Feltételezhetően mind a kettő közönséges mustár(virág), héb. hárdál.

[5] Idegen neve lupine.

[6] A szabály szerint ezek a fák ültethetők együtt, csak nem olthatók egymás között.

[7] Gyümölcsfa ágat más fajta fával. A keresztezett gyümölcsfák termése azonban fogyasztható. Nem gyümölcsfák keresztezhetők.

[8] A misna a ruta helyén a héb. pegám szót, a kasszia fa helyén a héb. kidá levánát használja.