Részlet Király Kinga Júlia Az újrakezdés receptjei című könyvéből

Az, hogy a vihar közelít, sokan érezhették a magyarországi zsidó közösségekben. Az Egyenlőség tudósításai szerint vidéken már nyár óta sorra alakultak a zsidó önvédelmi ligák a háború végétől erőre kapó antiszemitizmus és zsidóellenes atrocitások ellenében. Az akció … Tovább »

Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében, melyből a Libri kiadó engedélyével közlünk részletet.

Hat óra tájt fordult a kulcs a zárban, és besüvített a lakásba Andriska. Úgy rohant át a konyhán, akár a tájfun. … Tovább »

Honnan jön a zseni?

Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:

 
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »

Dina Rubina (1953) Oroszország egyik legolvasottabb kortárs írója, Taskentban született, Üzbegisztánban.

Gyermekkorában számos nyelv és kultúra vette körül, különösen nagy szerepet játszott életében a zene és a festészet. Az irodalom iránti érdeklődése korán megmutatkozott, … Tovább »

 A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

A 2008-as pénzügyi válság után megerősödött, venezuelai és iráni támogatást élvező szélsőbaloldal, elsősorban a Podemos párt álll az Izrael-ellenes mozgalmak élén. A Podemos vezetője, Pablo Iglesias hírhedt antiszemita, aki a Holokausztot „bürokratikus és közigazgatási döntésnek” … Tovább »

Rádióhang: „Figyelem, figyelem! Itt a harcoló Cion hangja! A felszabaduló Cion hangja! A Nemzeti Katonai Szervezet adóállomása valahol Izrael földjén. A Nemzeti Katonai Szervezet hadijelentése. Egységeink tegnap éjjel három helyen felrobbantották a kairói vasútvonalat, hogy megbénítsuk … Tovább »

Hamarosan kezdődnek a Zsidó Művészeti Napok.

 Több mint 24 eseményen közel 300 művész lép fel az idei Zsidó Művészeti Napokon (ZsiMü), mely május 28-án startol. Az ország kiemelkedő összművészeti eseménysorozatán kiváló művészek lépnek fel, a résztvevőket szinte … Tovább »

Egy nappal Izrael kikiáltása után, 1948. május 15-én, öt arab állam reguláris csapatai betörtek Izraelbe. A CIA és a régiót legjobban ismerő britek arra számítottak, hogy a háborút az arab államok fogják megnyerni. Hivatásos katona szemével még 70 év távlatából is úgy tűnik, … Tovább »

Werner Rudolf mérnök 1941-ben átszökött Magyarországról a Szovjetunióba. Kémnek minősítették, hét évet raboskodott egy munkatáborban. Sok zsidó hitt a szovjet propagandának. Az egyre antiszemitábbá, egyre veszélyesebbé váló magyar viszonyok elől menekültek a Szovjetunióba, befogadást, … Tovább »

 ZSIDÓ ISKOLÁK – Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola

Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.

A vakmerő szökési kísérletről, amelynek 1943-ban a Párizs melletti Drancy, illetve az ottani gyűjtőtábor volt a színhelye, egykori részvevői hosszú évtizedekig hallgattak.

„Mi az ember utópia nélkül?”
A francia Jacques Becker Le Trou (A lyuk) című 1960-ban bemutatott filmjéről … Tovább »

Magyarországon léteztek zsidó kórházak Baján, Pápán, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon és Munkácson is[1], azonban cikkünkben a fővárosi zsidó kórházakra, és azon belül is „a” zsidó kórházra, a pesti izraelita hitközség 1842-es alapítású kórházára fókuszálunk.

Július 19-én Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Dohány utcai zsinagógában és a Mazsihisz székházában tettek látogatást. Az alábbiakban Orbán Viktor Goldmark teremben elmondott beszédét közöljük.

 Ludwig Zamenhof, az eszperantó nyelv atyjának vívódásai a cionizmussal.

Napjainkban ismét lehet hallani az eszperantó politikai vonatkozásairól, elsősorban Soros György édesapjának eszperantista karrierje okán. Egyes, a mostani politikai hangulatba illeszkedő cikkek kiemelték … Tovább »

Egy Prohászka Ottokár-interjú margójára

Még évekkel ezelőtt akadt meg a szemem egy sárguló interjún a Zsidó Szemle című cionista folyóirat 1921-es évfolyamának oldalain: Prohászka Ottokár nyilatkozata a cionizmusról volt az írás címe, melyet egy álnéven dolgozó cionista … Tovább »