Köznapi értelemben ha fóbiánk van, akkor az valamitől, és nem valami vagy valaki ellen van. A russzofóbia mégis az oroszokkal szembeni ellenséges érzületet jelenti, tehát nem azt, hogy, mondjuk, hideglelést vagy frászt kapunk tőlük, hanem hogy ellenségesek vagyunk velük szemben, mert félünk, irtózunk, tartunk tőlük. És persze ezen félelmünket propagáljuk a lehető legszélesebb körben. Ebben segít a média.

Egy New York-i zsidó meleg könyvét olvasom. Daniel Mendelsohn 1960-ban született Long Island-ben, és bár klasszika-filológusként végzett, könyveiben leginkább a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozik. Az amerikai kritika osztatlanul elismeri munkásságát, különösen a The Lost: A Search For Six Of Six Million c. memoárja miatt, amelyen keresztül családja holokauszt során eltűnt hat tagjának életútját kívánja feltérképezni.

Heteken belül kaput nyit a világhálóra az Európai Digitális Könyvtár. Az EU egyik legvitatottabb kulturális projektjét sokan az “internet előtti generáció” amatőr kezdeményezésének tartják, más vélemények szerint viszont a könyvtárnak idővel lehet esélye arra, amire kitalálták – vagyis az amerikai kulturális hegemónia megtörésére az internet világában.

Mivel a nyugati államok elismerték a zsidók államát, a nyugati közvélemény lassanként kettős képet alakított ki a zsidókról. Egyfelől van az elfogadott zsidó, de mögötte ott maradt a zsidók többségét jelentő szörnyű zsidó is.

A Hír TV operatőre rögzítette Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezetője és Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélgetését a miniszterelnöki posztról a Zsidó Nyári Fesztivál fővárosi megnyitóján – írja a hétfői Magyar Nemzet.
 

Amerikai űrtechnológia segítségével digitalizálják a holt-tengeri tekercseket, amelyek azután felkerülnek az internetre – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal.

Az Egyesült Államok hatóságai sem teljesen mentesek az antiszemitizmustól – David Tenenbaum tizenegy évig tartó kálváriája legalábbis ezt példázza. A Pentagon visszakozik, de bocsánatot még nem kért.

Három hatalmas alagút nyílt meg Berlin közepe alatt augusztusban, amelyek félelmetes bepillantást nyújtanak, hogy milyen is lehetett volna Adolf Hitler náci Németországa, Germania új fővárosa.

Szeptember 6-án lesz a Magyar Charta alakuló ülése – jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő Budapesten újságíróknak.

Interjú Novák Attila történésszel, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, a Szombat szerkesztőjével munkásságáról, a cionizmusról, az MCSz-ről, Izraelről és az Izrael-ellenességről, az amerikai és a hazai neokonzervativizmusról, az amerikai elnökválasztásról, a Chabadról, a magyar jobboldal és a zsidóság viszonyáról.

Kutatás-fejlesztési megállapodást tervez Magyarország és Izrael, a dokumentumot a jövő év elején írhatja alá a két ország – mondta Aliza Bin-Noun nagykövet hétfőn Budapesten az MTI-nek.

Augusztus 22-én lenne nyolcvan éves a múlt század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzője, a német Karlheinz Stockhausen. Megosztotta a kritikusokat és a közönséget, egyesek lángésznek kiáltották ki, mások szerint nem is értett a zenéhez – közömbösen azonban senkit sem hagyott.

Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen, de a korabeli csehszlovák vezetők ezt az információt nem vették figyelembe – állította Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (UPSTR) igazgatója az MTI prágai tudósítójának adott interjúban. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki. 

“Ennek az embernek el kell tűnnie a parlamentből és a politika színteréről.” Az ilyen megnyilatkozás “ad bátorítást a szélsőségeseknek”. “Ezt az embert… nagyon jól ismerem, hiszen több évig volt az egyházi államtitkárságnak a vezetője, így szinte napi kapcsolatban voltunk vele

A Pozsonyi út elmúlik. Nemhogy Pozsonyba nem vezet, de sehova sem, még csak igazi vége sincsen, egyszerűen csak elfogy, elmúlik, elébb csak elpanelosodik, elszürkül, majd belevész a semmibe.

A jobboldal mellett a neoliberálisoknak is felelősségük van abban, hogy Magyarországon a fasiszta, neonáci ideológia erősödik. Ez leginkább a romákat terheli, akiket a többségi társadalom bűnbaknak tekint – állították az ATTAC-Magyarország képviselői egy Saarbrückenben tartott rendezvényen, amelynek képviselői nyilatkozatot fogadtak el a rasszizmus magyarországi helyzetéről.  

Nem a nácivadászok honlapján, hanem egy szélsőjobbos heccoldalon jelent meg a felhívás, amely Bayer Zsolt újságíró és a lakosság nagy részének meglincselésére buzdítja a romákat. A Magyar Hírlapnak ez még mindig nem tűnt fel. Tegyük hozzá: a kormánynak és az MSZP-nek sem.  

A Grúziának szánt fegyverek eladásának befagyasztását kéri az izraeli külügyminisztérium. A tárca ugyanis attól tart, hogy a Szíriával és Iránnal amúgy is üzletelő oroszok besértődnek a grúz fegyverexport miatt, és durva légvédelmi fegyvereket adnak el a két moszlim országnak.

Irán és főleg az iráni atomprogram (és a rakétakísérletek) körül nem szűnik a nemzetközi vita, bár időnként hajlamosabbak vagyunk kevéssé figyelni rá, mert a hazai közvéleményt a bársonyosodó reformok és hasonlók kötik le. Ettől függetlenül az iráni atomprogram a jelen és a közeljövő egyik legfontosabb globális biztonságpolitikai kérdése, ezért nem árt némi áttekintés.
 

A török reformerek reménykedve várják Yasar Büyükanit vezérkari főnök küszöbönálló visszavonulását.