Több demonstráció is válaszolt szerdán a Duna-parton található holokauszt-emlékművet ért szélsőséges provokációra. A “Magyarok a nácik ellen” civil szerveződés flashmob akcióján harminc-negyven ember vett részt, a Magyar Demokratikus Charta esti tüntetésén több százan jelentek meg.

Az új rendszer létrehozóit-irányítóit támadó viccek sorozatában van olyan szöveg, amely a bűnbakkereső, antiszemita felfogás jegyében, egyértelműen kimondva teszi a zsidóság egészét (beleértve ebbe, többek között, a bankárt épp úgy, mint a radikális polgárt és a kommunista forradalmárt) felelőssé az 1918-1919-es magyarországi átalakulásokért, a Tanácsköztársaság létrejöttéért és fennmaradásáért.

A Jobbik meghódította Borsod-Abaúj-Zemplén megye több kistelepülését. Sok helyütt annyira, hogy még a Fideszt is legyőzte. Helyszíni riport.

A Mazsihisz idén első alkalommal vesz részt a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az események a Magyar Zsidó Múzeumban és a Dohány utcai zsinagóga előtt, a Herzl téren zajlanak 22 órától az éjszakába nyúlóan. A múzeumban ingyenes tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel, a zsinagóga előtti téren pedig koncertekkel várjuk az érdeklődőket.

Sírköveket rongáltak meg ismeretlenek a balassagyarmati zsidó temetőben; három követ kidöntöttek, kettőt összetörtek – közölte a városi hitközség elnöke.
 

Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
 

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és a Jobbik Magyarország Mozgalom megállapodást kötött egymással a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Pozsonyi úti irodaházában. Parlamenti képviselők tiltakoznak amiatt, hogy aktív rendőrök hivatalos kapcsolatot építsenek egy párttal. A rendőrszakszervezet egyelőre értetlenül áll a tiltakozás előtt.

Nem csak történelmi, hanem morális üzenete is van a holokauszt-túlélők és szemtanúk életútinterjú-gyűjteményének, amit a közép-kelet-európai régióban elsőként a Közép-Európai Egyetem (CEU) könyvtárában mutatnak be csütörtöktől – mondta Kovács András professzor a budapesti bemutatón.

Mára már egyértelművé vált, hogy az a pusztítással együtt járó, a negyed leértékelődését eredményező átalakulás, ami az utóbbi évtizedben a régi pesti Zsidónegyedben történt, tovább nem folytatható!
 

1945-ben a zsidó értelmiségnek nem volt életformája. A családok többsége elpusztult, a csonka családoknál nem maradt családfő, családok fiatal reményei vesztek oda és a korábbi foglalkozások folytatására sem volt remény. Majdnem mindent előröl kellett kezdeni. Kivételek csak azok … Tovább »

Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum első ügyvezető elnöke kifejtette a magyar érettségivel kapcsolatos álláspontját a Magyar Hírlapnak. Sírni, zokogni kellene miatta. Pirulva szégyellem magam Bíró szavai miatt.

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Kertész Imre Nobel-díjas író és Jutta Hausmann, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora vett részt az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén, amelyen az Auschwitz utáni kor volt a téma.

Békés megmozdulást szervezett a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom a Teve utcai rendőrszékháznál.A mozgalom – más civil szervezetekkel együtt – az újabb, Tiszalökön elkövetett gyilkos merénylet után úgy érezte: demonstrációval kell kifejeznie tiltakozását. 

Sólyom László: „A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés.”
 

A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Kogart Ház kiállítását tekinti meg, melynek témája az impresszionista magyar festészet.
 

A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
 

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

A Jobbik kilátásba helyezte, hogy följelenti Gusztos Pétert, mert neonácinak minősítette őket. Hiller István javaslata a holokauszttagadás büntethetőségéről élénk vitát váltott ki.
 

Az ötvenes évek elején, a francia szenátus épülete mögötti Tournon utcában, a magyar menekültek által látogatott bisztróban hallottam először Fejtő Ferencről. Honfitársaim rábeszélésére elmentem hozzá, ő akkor a Francia Távirati Iroda (AFP) rádió-lehallgató szolgálatánál dolgozott. Csak annyit tudtam róla, hogy József Attila barátja volt, márpedig a költő középiskolás korom óta nekem is sokat jelentett.
 

Tíz éve még senki nem akadt Erdélyben, aki az itteni magyar zsidóság identitásáról beszélt volna. Mára elkészült a Szombat folyóirat erről szóló lapszáma.